W. SOMERSET(részlet)
A rovatot 2000-2002-ben Zsigmond Andrea vezette Mi teszi Önt boldoggá?Richard Harenger boldog ember volt. Annak ellenére, amit a pesszimisták a Prédikátorok könyve óta hirdetnek, Richard Harenger eledta St. John' s Wood-i házát, és lakást bérelt nem messze a Whitehalltól. Fogadószobája falát könyvekkel bélelte, ebédlőjét mintha egyenesen Chippendale-bútorhoz méretezték volna, tágas egyszemélyes hálószobájában aludt, a konyhán túl pedig személyzeti szobák sorakoztak. St. John' s Woodból magával hozta szakácsnőjét, aki már évek óta nála szolgált, de minthogy nem volt már szüksége nagyszámú személyzetre, valamennyit elküldte, és a háztartási alkalmazottakat elhelyező irodánál szobalányt keresett. Pontosan tudta, hogy mire van szüksége, és az irodavezetőnőnek aprólékos pontossággal taglalta igényeit. Azt kívánta, hogy a lány ne legyen túl fiatal, mert a fiatalok hebehurgyák, másodszor pedig, noha Harenger jól benne járt a korban, és az elvek embere volt, megszólnák, ha más nem, a házmester és a fűszeres, s így mindkettőjük jó hírnevének érdekében azt akarja, hogy a jelentkező érett korú nő legyen. (...) Az élet furcsaságaihoz tartozik, hogy ha csak a legjobbat akarjuk elfogadni, nemegyszer meg is kapjuk; ha semmiképp sem vagyunk hajlandók megalkudni azzal, amit kaphatunk, akkor elképzelhető, hogy előbb–utóbb azt kapjuk, amit szeretnénk. Mintha a sors azt mondaná: ez az ember bolond, a tökéletességet kívánja – majd nőies szeszélyből az ölébe dobja. Egy szép napon, teljesen váratlanul, a házmester szólította meg Harengert. – Halottam, uram, hogy szobalányt keres. Ismerek valakit, aki esetleg megfelelne önnek. – Személyesen tudja ajánlani? Richard Harengernek határozottan az volt a véleménye, hogy ha egyik alkalmazott ajánl egy másikat, az sokkal többet ér, mintha a munkaadója ajánlaná. (...) Szívott egyet a cigarettáján, és elgondolkodva pillantott a nőre. Meglehetősen magas volt, majdnem olyan, mint ő maga, de Harenger úgy gondolta, hogy a nő magas sarkú cipőt visel. Fekete ruhája megfelelt társadalmi helyzetének. Tartása jó volt, kellemes vonásait piros arca tette élénkebbé. – Volna szíves levenni a kalapját? A nő levette a kalapot, és Harenger látta, hogy világosbarna, jól ápolt hajából előnyös frizurát fésült. Nem volt sem kövér, sem sovány. Megfelelő szobaruhában igen jól fog festeni. Nem volt a kelleténél csinosabb, de határozottan üde, és ha más társadalmi rangban él, csinos asszonynak számítana. (...) – Igen szívesen alkalmaznám -- szólt végül Harenger. -- De nem szeretek változtatni, a szakácsnőm tizenkét éve szolgál a házamban: ha maga beválik, és a hely megfelel magának, remélem, itt is marad. Úgy értem, nem szeretném, ha három-négy hónap múlva közölné, hogy férjhez megy és kilép. – Ettől nem kell tartania, uram. Özvegyasszony vagvok. Nem hinném, hogy az én munkakörömben egy házasság nagy nyereség volna. A férjem soha egy szalmaszálat nem tett keresztbe házasságunk első percétől a halála napjáig. Nekem kellett eltartanom. Ma már csak jó otthonra vágyom. – Azt hiszem, egyetértünk - mondta Harenger mosolyogva. -- A házasság igen jó dolog, de nagy hiba, ha szokássá válik. (...) A nő távozása után Richard Harenger úgy erezte, hogy jó munkát végzett. Bizonyos volt abban, hogy végre megtalálta, akit keresett. Csengetett a szakácsnőnek, és közölte, hogy felvett végre egy szobalányt. (...) Amint Harenger úgy látta, hogy Pritchard elég jól beletanult már a munkájába, egyszer egy héten ismét vacsoravendégeket hívott. Rájött arra, hogy Pritchard kitűnően tud felszolgálni az asztalnál, és lídönös megelégedés töltötte cl, amikor észrevette, hogy milyen hozzáértéssel bonyolít le egy vendégséget. Gyors volt, csöndes és figyelmes. Alighogy a vendég megkívánt valamit Pritchard máris ott termett mellette, és kínálta vele. Hamarosan kitanulta a közvetlen baráti kör- ízlését; emlékezett rá, hogy az egyik vízzel issza a whiskyt szóda helyett, és hogy a másik különösen kedveli a báránycomb csontos végét. Pontosan tudta, milyen hideg legyen a rajnai feltér bor, hogy megtartsa a zamatát, és meddig állhat a bordói a szobában, hogy megfelelő legyen a "bukéja". Élvezet volt nézni, hogyan tölti a burgundit poharakba, anélkül, hogy felkavarná az alját. (...) – Ez a nő mintapéldány, elhiheted. – Tudom – felelte Harenger. – Maga a tökély. Nem is tudom, mit csinálnék nélküle. És az különös az, hogy nem nagyon kedvelem. – Miért nem? – Azt hiszem, egy kicsit untat. Nincs témája, gyakran próbáltam beszélgetni vele. Ha szólok hozzá, válaszol, ennyi az egész. Négy év alatt egyetlenegyszer sem tett egy önálló megjegyzést. Nem tudok róla semmit. Fogalmam sincs, kedvel-e, vagy tökéletesen közömbös vagyok neki. Olyan, mint egy automata. Becsülöm, nagyra tartom, bízom benne. A világon minden jó tulajdonsággal rendelkezik, és gyakran csodálkozom, miért hagy mégis olyan hidegen. Azt, hiszem, talán azért, mert nincs benne egy szikrányi báj sem. (...) Csengetett. Az előszobaajtót Pritchard nyitotta ki. A kulcsokat a kezében tartotta. –Mit csinál itthon, Pritchard? – kérdezte Harenger. – Úgy tudom, szabadnapja van. – Igen, uram. De nem volt kedvenc elmenni, és szóltam Mrs. Jeddynek, menjen el helyettem. – Igazán el kellene mennie. ha alkalma nyílik rá - mondta Harenger, szokásos gondoskodó modorában. – Nem tesz jót magának, ha mindig itthon ül a négy fal között. – Egyszer-másszor elmegyek elintézni valamit, de este már vagy egy hónapja nem voltam el. – De hát miért, az isten szerelmére? – Hát nem valami mulatságos egyedül eljárogatni, és mostanában nem ismerek senkit, akivel szívesen mennék. – Néhanapján magának is szüksége van szórakozásra. Jót tenne. – Valahogy leszoktam róla. – Ide figyeljen, éppen most készülök moziba. Volna kedve velem tartani? Kedvesen beszélt, mintegy a pillanat hatása alatt; s alighogy kimondta, már félig meg is bánta. – Nagyon szívesen. uram. – Jól van, siessen, vegyen kalapot. – Azonnal itt leszek. A nő kisietett. Harenger pedig bement az úriszobába és rágyújtott. Egy kicsit mulatott azon, amit tesz, de tetszett is neki. Kellemes dolog, ha ilyen csekély erőfeszítéssel buldoggá tehet valakit az ember. Jellemző Pritchardra, hogy sem meglepetést, sem tétovázást nem tanúsított. Váratta vagy öt percig, és amikor visszajött, Harenger észrevette, hogy átöltözött. Kék ruhát viselt, Harenger műselyemnek nézte, kis fekete kalapot kék brossal, és ezüstrókát a nyaka körül. Harenger megkönnyebbülten állapította meg, hogy Pritchard öltözéke nem kopottas, és nem is csiricsáré. Ha látják is, senkinek sem jut majd eszébe, hogy az előkelő belügyminisztériumi tisztviselő a szobalányával megy moziba. (...) Harenger whiskyt rendelt magának. A nő jóízűen fogyasztotta cl a vacsorát, és noha Harenger nem volt éhes, mégis evett, hogy az étkezésnél társaságot szolgáltasson. A közösen megtekintetd. film elegendő témával szolgált a beszélgetéshez. Harenger úgy érezte, vendégeinek igaza volt a minap: Pritchard valóban csinos nő, és még az sem zavarta volna, ha meglátják vele. Jó történet is adódhat belőle a legközelebbi baráti összejövetelen, ha elmondja, hogyan vitte el a páratlan Pritchardot moziba és utána vacsorázni. Pritchard a táncolókat figyelte, ajka körül halvány mosoly játszott. – Szeret táncolni? – kérdezte Harenger. (...) Igazán jól sikerült ez az este. Richard Harenger meg volt magával elégedve. Nagyon kedves volt tőle, amit tett. Ha őszinte örömet szerez az ember valakinek, kellemes érzése támad a nyomában. Jóindulata felmelegítette a szívét, és egy pillanatra forró szeretet töltötte el az emberiség iránt. – Jó éjt, Pritchard - mondta Harenger, és mert boldog volt és jóságos, átölelte a nőt és szájon csókolta. Puha volt az ajka, egy pillanatra elidőzött a férfi száján, majd viszonozta a csókot. Harenger egy élete virágjában lévő, egészséges asszony meleg, szívből jövő ölelését érezte, és ez jólesett neki. Egy kicsit szorosabban vonta magához az asszonyt, Pritchard pedig átölelte a férfi nyakát. Általában olyankor ébredt fel reggelenként, amikor Pritchard bejött a postaival, de ezen a reggelen már fél nyolckor fenn volt. Meghatározhatatlan, furcsa érzése tárriadt. Hozzászokott, hogy két párnát tegyen a feje alá, és most hirtelen rádöbbent, hogy csak egy párnán fekszik. A másik ott volt mellette. Hála istennek, nem pihent rajta alvó fej, de nyilvánvaló volt, hogy feküdt rajta valaki. Harenger megrémült. Hideg veríték ütött ki rajta. – Uram isten, teljesen megürültem! – kiállott fel hangosan. hogy vetemedhetett, ilyen ostobaságra? (...) – Micsoda őrült vagyok! Milyen megvetésre méltó csirkefogó! Kopogtak. Harengernek izgalmában felkavarodott a gyomra. – Tessék. Richard Harenger igen boldogtalan ember volt. Pritchard óraütésre lépett be. (...) – Most óhajt reggelizni, uram, vagy inkább fürdő után? – Reggeliznék. – Igenis, uram. Lassú, nyugodt, higgadt mozdulattal hagyta el a szobát. Arcán a szokásos komoly, figyelmes és személytelen kifejezés. Ami lejátszódott, álom is lehetett volna. Pritchard magatartásában nyoma sem volt az előző este történteknek. Harenger megkönnyebbülten fölsóhajtott. Minden rendbe jön. Nem kell elküldeni, nem kell elküldenie. Pritchard a tökéletes szobalány. Most már bizonyos, hogy a nő sem szóban, sem magatartásában nem fog soha utalni arra, hogy néhány rövid percre más volt a kapcsolatuk mint, gazdáé és alkalmazotté. Richard Harenger igen boldog ember volt. [Részletek W. Somerset A gyöngyszem c. elbészéléséből] Válaszoltak még:Berecz András mesemondó, népmesegyűjtő Vujity Tvrtko riporter Tamás Gábor énekes Halász Judit színész Budapest Bár Farkas Róbert zenekarvezető Horia Roman Patapievici filozófus Szemerédi Endre matematikus Nyáry Krisztián irodalmi szerelmeskönyv szerzője, "hobbi irodalomtörténész" Charly és Pitchin Dirtyphonics Baricz Gergő énekes Závada Péter és Havas Patrik Akkezdet Phiai Péterfy Bori énekesnő Mogács Dániel humorista Mága Zoltán hegedűvirtuóz Bangó Margit magyarnóta-énekes Till Attila filmrendező, műsorvezető Gryllus Dániel, Gryllus Vilmos és Szalóki Ági zenészek Garaczi László író Kőhalmi Zoltán humorista Janklovics Péter humorista Nádas Péter író György Péter író, esztéta Albu István rendező Mezei Gabriella színésznő Szilasi László író, kritikus, irodalomtörténész Parti Nagy Lajos író, költő Bagdy Emőke boldogságpszichológus Sandro zenebohóc Krasznahorkai László író Gergely Tibor óvóbácsi Bálint Rezső harsonaművész, zenekarvezető Jankovics Marcell rajzfilmrendező, grafikus, kultúrtörténész, író Esterházy-Dés alkotópáros Gyerekek, szülők, nagyszülők karácsonyról és nemcsak Szarka Gyula és Tamás, Ghymes zenekar Majorosi Marianna a Csík Zenekar énekesnője László Beáta fiatal divattervező Francis W. Scott (alias Bíró Szabolcs) szlovákiai író, énekes, optimista Mihalkó Gyula kalapkészítő mester Laurent Maindon rendező, költő, világutazó Schäffer Erzsébet író, publicista Tamaka dj, kisherceg Angele Diabang Brener szenegáli filmrendező Miqueu Montanaro vándorzenész Szipál Márton fotóművész Harry Tavitian zenész, zeneszerző Csókolom az együttes tagjai Muuuvi-csapat a rövidfilm-fesztivál szervezői Goger Attila műrepülő Hbib, Abdul, Rahma és Arabdul tunéziai kereskedők Hubay Miklós író, műfordító a sZempöl zenekar tagjai Ricardo spanyol freelancer Hot Jazz Band jazz-zenekar Ana Bojan a macska- és irodalombarát restaurátor Dj Vasile lemezlovas Kiss Tibor énekes-gitáros Max sármos és ínyenc olasz üzletember Heinrich Böll író Yonderboi (ifj. Fogarasi László) zenész Keleti András és Szinovszki Márton a Colorstar zenekar tagjai Jaime de Angulo indiánokat kutató antropológus dr. Juan Antonio Vallejo-Nágera pszichiáter Csáth Géza író, orvos Desmond Morris viselkedéskutató Kis kínai nem érti a nagy kereszténységet Detlef B. Linke neuropszichológus Palotai Zsolt lemezlovas Jung a pszichológus Dobrovits Mihály orientalista Yilmaz akinek a szülei választottak feleséget Kate Thurston új-zélandi utazó Aman Sethi újságíró Toni Morrison író Karafiáth Orsolya költő Bucsi Orsolya grafikus (Budapest) Su-jin és Young-chae koreai televíziósok Emily Bronte az Üvöltő szelek szerzője Stanislav Lem a Kiberiáda szerzője Szüsz-Szatmári Réka korrektor Anna egyetemi hallgató (alias Röné Deszkártesz) Boldogság-koktél négy világ, egy attitűd Mihály László újságíró Kelemen Zoltán informatikus Kurt Vonnegut író Karácsonyi Zsolt költő Sarvadi Paul Kolozsvár A hegyi beszéd részlet Tenger Iván Budapest Mild Zsuzsa informatikus Sógor Csaba lelkész, RMDSZ-szenátor Csillik Iharka csillagász Vígh Zsuzsa diák Szabó Márta virágárus, Kolozsvár Áron deszkás D. Á. képzőművész, Budapest Thomas Bernhard író W. SOMERSET (részlet) Mit kérnének a gyerkőcök az angyaltól Müller Péter író Petri György: Mosoly (vers) Machiavelli Erőss Zsolt hegymászó Lázár Ervin író Susan Sontag: Halálkészlet (részlet) Körvélyessyné G. Júlia édesanya, nagynéni, keresztanya A. Gergely András filozófus Giacomello Roberto, a Csíki Játékszín színésze Bungie-jumpingolók 2003. augusztus 23. Kató Béla református lelkész és civil harcos Kovi pornófilm- rendező Hermeczi Zsolt Krisna-hívő szerzetes Mácsai Pál színész Soós Róbert, filozófia szakos hallgató Milan Kundera, A lét elviselhetetlen könnyűsége László Noémi költőnő Márkus Barbarossa János hangszerkészítő, régiségkereskedő, irodalomszervező Egyed Emese, irodalomtörténész, költő Douglas Adams, Galaxis Útikalauz stopposoknak Boros Zoltán, az RTV magyar adásának volt főszerkesztője Székely István, a romániai státusirodák vezetője, Kolozsvár Szilágyi Zsolt, Bihar megyei képviselő, a Reform Tömörülés alelnöke Németh Zsolt, Fidesz-es országgyűlési képviselő Szász Jenő, Székelyudvarhely polgármestere Kardos M. Róbert színművész, Kolozsvár 14 éves gyerekek Farkas Beáta Amerikából Demény Péter költő, publicista Zsigmond Márton képzőművész, pedagógus, tanfelügyelő Somlyó György költő, Bp. 18 éves diákok Fodor Sándor író, publicista Barabás Balázs ProTV-tudósító, a Számítástechnika.hu szerkesztője Mundruczó Kornél, filmrendező, Bp. dr. Csedő Csaba István polgármester, Csíkszereda Detlef Linke, agysebész, neurofilozófus Székely Melinda, bölcsészhallgató, Kolozsvár Nagy Benedek, a Vallásügyi Államtanács tanácsosa, (Csíkszereda-) Bukarest Kovács András Ferenc, költő Lohinszky Loránd színművész, Marosvásárhely Kelemen Örs Csongor képzőművész, Csíkszereda Ady Endre Absolon boldog szégyene c. verse Mátray László színész, Sepsiszentgyörgy Woody Allen Jánosi Antal képzőművész, Csíkszereda Szt. Ágoston egyházatya Selyem Zsuzsa irodalmár Székedi Ferenc újságíró, publicista R. L., rendőr Szilágyi Mihály filozófus B. Mária, 76 éves T. Sz. Matild néni, 73 éves Márdirosz Ágnes színésznő, Csíkszereda Michele (47), tébolyult Zudor János legújabb kötetébõl Barabás Olga színházi rendező Szilágyi István író Szilágyi Kinga és Csomós Tamás informatikus házaspár Lázár István mérnök-menedzser, Csíkszereda Jungel Klára iskolaigazgató, Csíkszereda Jorge Luis Borges költő, esszéíró Popper Péter pszichológus, Budapest Komlósi Gábor sportriporter, a Komlósi Oktatási Stúdió vezetője Kukorelly Endre költő, író, Bp. Szabó Tibor, a Figura Színház igazgatója, Gyergyószentmiklós Rosmer és Rebekka párbeszéde Ibsen Rosmersholm c. drámája alapján Ficzere Gabriella gyógyszerész-hallgató, Szlovákia 10-11 éves gyerekek Bárdos Deák (Kamondi) Ágnes énekesnő (most Ági és a fiúk), Bp. Emile M. Cioran (A világ egyensúlya) Friedrich Nietzsche (A boldogság tenyészete) Cristi Marosvásárhelyről, nyugati autókkal kereskedik Horváth Andor, irodalmár, docens, BBTE Esterházy Péter író, Budapest Bartha János 83 éves parasztköltő (Olasztelek) Gáspár István énekművész (Bp.) Kötő József színháztörténész L.M. hajléktalan (Bp, metrólejáró) A főszereplő Fritz Lang Dr. Mabuse, a játékos c. némafilmjéből Kovács Levente színházi rendező Brassói Lapok Kántor Lajos irodalomtörténész, szerkesztő György Attila prózaíró és szerkesztő "A macska" folyóirat Pascal Bruckner esszéista és regényíró Ségercz Ferenc népzenész és hangszerkészítő Széles Anna színésznő Toldi Levente mozdonyvezető Anita Garaczi László Fesd feketére c. drámájából Gáspárik Attila, az Audio-Vizuális Tanács tagja Bocsárdi László és B. Angi Gabriella színházi rendezõ ill. színésznõ Dózsa Karola, a Music Pub vécésnénije Bartalis Gabriella színésznő Egyed Péter filozófiatörténész, író Sas Péter művelődéstörténész Szilágyi N. Sándor kognitív nyelvész Klein Levente amerikai olvasónk dr. Veress Albert pszichiáter Farkas Zsolt irodalomkritikus, esztéta, író Eckstein Péter szenátor Charlie (Horváth Károly) rockénekes Elekes András lelkipásztor Lászlóffy Aladár költő Gücü, alias Boda Szabolcs KMDSZ-elnök Orbán János Dénes költő, író Elekes Sándor programozó Kovács Péter RMDSZ kampánystáb-elnök Panek Kati színésznő dr. Péntek János nyelvész |
|