• Megosztás:

Mild Zsuzsa

informatikus

A rovatot 2000-2002-ben
Zsigmond Andrea vezette

Mi teszi Önt boldoggá?



Minden helyzetben megtalálom, aminek örvendek és ami boldoggá tehet. Egyszerûen úgy érzem, tényleg boldogan élek.


Alapvetõen olyan ember vagyok, aki képes boldog lenni, mindennek örvendeni és megtalálni mindennek a jó oldalát. Nem is tudom, hogy a betegségen kívül van-e valami, amiben nem látok olyasmit, ami boldoggá tehetne. Még a rossz hírekben is. Például most a munkahelyünk megváltozott, megszûnt egy jól fizetett, kényelmes állásom és ettõl én olyan boldog voltam, hogy végre, akkor most azt fogom csinálni, amit jobban szeretnék és ami megelégedéssel tölt el.

Minden reggel úgy kelek fel, ezzel a gondolattal kezdõdik a napom, hogy ma vajon minek fogok örvendeni. És mindig találok valamit. De örvendek egy ilyennek, hogy valakivel találkoztam – általában minden helyzetnek örvendek, mert minden helyzetnek a jó oldalát nézem.

Ha feljön hozzám a barátom, milyen jó, mert akkor zenét hallgatunk este, ha nem jön fel, akkor pedig szintén milyen jó, hogy egyedül vagyok, mert akkor megnézem azt a krimit, amit õ nem nézne, cigarettázhatok az ágyban, amit máskor nem tehetnék, tehát nagyon boldog vagyok mind a két esetben.

Tegnap történt az is, hogy a fiam nem tudott eljutni az országos tantárgyversenyre, amivel bejuthatott volna az orvosira, mert nagy esélye volt nyerni, erre én azt mondtam: nem baj, legalább akkor a felvételin megmérettetik. A kislányom azt kérdezte, hogy mit tesz majd, ha nem fog bejutni, milyen mérges lesz akkor, nem baj mondtam, akkor megy jövõre a barátnõjével és legalább kollégák lesznek.

Minden helyzetben megtalálom azt, aminek örvendek és ami boldoggá tehet. Egyszerûen úgy érzem, hogy tényleg boldogan élek.


– Van-e boldogsághierarchiád, a boldogságaid között vannak-e fokozati különbségek?

Igen, van, amikor a gyerekeimnek sikerül valami, ez tesz a leginkább boldoggá. De magamat illetõen is, amikor sikerül valami, amire nem gondoltam, vagy hirtelen valami jót teszek, ami nem is jutott eszembe, ami nem szándékos, hanem véletlenszerû, akkor is olyan boldog vagyok, hogy ahogy megyek az utcán, eltölt az öröm, hogy ma milyen jó napom volt. De általában, általában én úgy érzem, hogy elégedetten és boldogan élek.


– Mit gondolsz az emberiség boldogtalanabbik felérõl? A boldogság típus, karakter kérdése is? Nálad ez stratégia vagy adottság?

Bizonyos értelemben stratégia, de ha nem ilyen lenne a természetem, akkor ez a stratégia nem mûködne. Arra születni is kell, hogy az ember képes legyen megelégedni, tehát hogy csomó mindennek örvendjen. Iskolás koromban volt, amikor minden nap azon izgultam, hogy csak ma ne feleljek, mert minden azelõtt való nap vagy olvastam, vagy kirándultam, vagy színházba mentem és mindig így telt el hat óra az iskolában, hogy jaj, csak ma ne, a mai nap teljen el, és akkor holnapra tanulok.

És egyszer csak rájöttem, hogy nem lehet egyfolytában azt várni, hogy elteljen egy nap. Minden percben kell legyen valami jó, amit fel kell fedeznem. S akkor – olyan tizenegyedikes lehettem – elhatároztam, hogy minden reggel úgy kelek fel, hogy a történõ dolgokban keresem az örömet... És ez adja az impulzust a felkeléshez. De egészen kis dolgoknak tudok örvendeni: hogy ma valaki meglátogat, vagy arrafele megyek, amerre virágoznak a fák, át a parkon.

Egyszer, amikor még tanár voltam, megállított a folyosón egy fiú, aki nem volt tanítványom: ne haragudjak, de minek örvendek én mindig, mitõl ragyog az arcom egyfolytában. És azt feleltem, hogy én úgy szeretem az iskolát. Ez az igazság, hogy iskolás koromban is, és tanár koromban is nagyon szerettem az iskolát. Pedig akkor volt a legnehezebb az életem, mert sok gyereket neveltem egyedül, állandó anyagi gondok közt, de olyan jól éreztem magamat az iskolában, hát akkor annak örvendtem.


– Soha nem voltál boldogtalan?

De igen, akkor volt ez, amikor úgy éreztem, hogy valakivel kitoltam. Nagyon rossz volt, amikor az elsõ férjemet elhagytam és rádöbbentem, hogy nem olyan volt a helyzet, ahogy én gondoltam, tehát én fontos vagyok neki és tulajdonképpen rosszat tettem. Amikor rájöttem, hogy milyen boldogtalanná tettem õt, akkor nagyon elkeseredtem. Nem tudtam azt a boldogságot élvezni a második férjemmel, mert egyfolytában fájt az, hogy valakinek rosszat okoztam.

De egyébként engem a haláleset sem tesz boldogtalanná, ha meghal valaki, akkor arra gondolok, hogy milyen szép ez a Házsongárd, milyen jól fekszik õ benne. Tehát én nem sajnálom azokat sem, akik meghalnak. Azt aki szenved, aki beteg és szenved, azt sajnálom. Abban én nem látok semmi tragédiát, hogy meghalunk.


– Átsugárzik a boldogságod a környezetedre?

Remélem, hogy igen. A gyerekeim látják, hogy mindennek lehet örvendeni, nincsen olyan rossz helyzet, amit ne lehetne korrigálni, minden rossz helyzetben van valami jó, ténylegesen, mindenben. Amikor nem volt semmi pénzünk, abban az volt a jó, hogy másként nevelõdtek a gyermekeim: megtanultak dolgozni, becsülni a pénzt, mást, intellektuális dolgokat értékelni, mert nyilván valamit jobban kellett értékelni, és mi a pénzhiányról az adottra helyeztük a hangsúlyt.

Az optimizmusom egyértelmûen kihat a környezetemre, szeretnek velem lenni a kollégák, mert biztatást ad nekik a dolgokba vetett hitem. Igen, én úgy érzem, a hitem, hogy mindent tovább lehet vinni, hogy nincs kétségbeejtõ helyzet, kihat a környezetemre.


– Mi a titka, a hajtóereje állandó boldogságodnak?

Édesapám volt ilyen optimista. Õ volt az, aki hitt abban, hogy a dolgoknak alapvetõen jó folyásuk van. Ez nekem természeti és magatartásbeli örökségem is. Mindamellett rájöttem, hogy mennyivel könnyebb így az életem. A múltkor találkoztam az utcán egy nõvel, aki valamilyen piramis-dolgot reklámozott, és elhalmozott ilyen kérdésekkel, hogy meg vagyok-e elégedve a munkahelyemmel, a fizetésemmel, és egyáltalán, az életemmel.

Mondtam, nagyon. De hát mégis, itt minden jó, kérdezte; igen, nekem minden jó. Szegény, nem tudta azt mondani, hogy na, pedig akkor ezen segítünk, itt van az Amway, például. Egészen meglepõdötten, lebénultan állt velem szemben, hogy nem talál egy kis fogódzót a nagyobb boldogsághoz.

Pedig mindig voltak és vannak gondjaim. Amikor leesett a gyerekem a negyedik emeletrõl, azt mondtam, milyen jó, hogy csak a lába tört el, és ez a baleset egyben figyelmeztetés is volt arra, hogy rá jobban kell vigyáznom.

Amikor az édesanyám hosszas betegség és egyhónapos ágybanfekvés után meghalt, azt gondoltam, hogy neki ez volt a jobb, mert õ igazán nem akart volna ágyban feküdni; amikor édesapám ebéd közben a szívéhez kapott, akkor azt mondtam, hogy igazán szépen halt meg, így szeretnék én is. Úgy éreztem, hogy hosszas, de nem keserû betegségük után a hirtelen halál a lehetõ legjobb volt számukra.


– A szenvedésnek, boldogtalanságnak, betegségnek nincs helye az életedben, nem tulajdonítasz nekik jelentõséget?

Én a betegségekrõl nem veszek tudomást. Húsz éves koromban azt mondták, hogy agydaganatom van, mert a szemfenéken láttak valamit. Ez nem létezik, mondtam, ilyen nekem nincs, és többet egy orvoshoz sem mentem. És ötven éves vagyok, eléggé eleven ellenbizonyíték. A gyerekemnek azt mondták, hogy asztmás, én megnéztem, ez nem asztmás, többet nem vittem az oltásokra, nem is volt asztmás. Betegségtudat sincs bennünk, egyikünkben sem. Én úgy érzem, nem fázom, mert nem akarok fázni, nem vagyok fáradt, mert nem is gondolom, hogy megtehetném, hogy most fáradt legyek.


– A boldogtalanság tehát egy olyan dimenziója az életednek, ami nincs is igazán.

Igen, ez pontosan így van. Amikor az elsõ férjem másodjára is megnõsült, megszûnt az egyedüli boldogtalanság-forrás az életemben.


Válaszoltak még:


Berecz András mesemondó, népmesegyűjtő
Vujity Tvrtko riporter
Tamás Gábor énekes
Halász Judit színész
Budapest Bár Farkas Róbert zenekarvezető
Horia Roman Patapievici filozófus
Szemerédi Endre matematikus
Nyáry Krisztián irodalmi szerelmeskönyv szerzője, "hobbi irodalomtörténész"
Charly és Pitchin Dirtyphonics
Baricz Gergő énekes
Závada Péter és Havas Patrik Akkezdet Phiai
Péterfy Bori énekesnő
Mogács Dániel humorista
Mága Zoltán hegedűvirtuóz
Bangó Margit magyarnóta-énekes
Till Attila filmrendező, műsorvezető
Gryllus Dániel, Gryllus Vilmos és Szalóki Ági zenészek
Garaczi László író
Kőhalmi Zoltán humorista
Janklovics Péter humorista
Nádas Péter író
György Péter író, esztéta
Albu István rendező
Mezei Gabriella színésznő
Szilasi László író, kritikus, irodalomtörténész
Parti Nagy Lajos író, költő
Bagdy Emőke boldogságpszichológus
Sandro zenebohóc
Krasznahorkai László író
Gergely Tibor óvóbácsi
Bálint Rezső harsonaművész, zenekarvezető
Jankovics Marcell rajzfilmrendező, grafikus, kultúrtörténész, író
Esterházy-Dés alkotópáros
Gyerekek, szülők, nagyszülők karácsonyról és nemcsak
Szarka Gyula és Tamás, Ghymes zenekar
Majorosi Marianna a Csík Zenekar énekesnője
László Beáta fiatal divattervező
Francis W. Scott (alias Bíró Szabolcs) szlovákiai író, énekes, optimista
Mihalkó Gyula kalapkészítő mester
Laurent Maindon rendező, költő, világutazó
Schäffer Erzsébet író, publicista
Tamaka dj, kisherceg
Angele Diabang Brener szenegáli filmrendező
Miqueu Montanaro vándorzenész
Szipál Márton fotóművész
Harry Tavitian zenész, zeneszerző
Csókolom az együttes tagjai
Muuuvi-csapat a rövidfilm-fesztivál szervezői
Goger Attila műrepülő
Hbib, Abdul, Rahma és Arabdul tunéziai kereskedők
Hubay Miklós író, műfordító
a sZempöl zenekar tagjai
Ricardo spanyol freelancer
Hot Jazz Band jazz-zenekar
Ana Bojan a macska- és irodalombarát restaurátor
Dj Vasile lemezlovas
Kiss Tibor énekes-gitáros
Max sármos és ínyenc olasz üzletember
Heinrich Böll író
Yonderboi (ifj. Fogarasi László) zenész
Keleti András és Szinovszki Márton a Colorstar zenekar tagjai
Jaime de Angulo indiánokat kutató antropológus
dr. Juan Antonio Vallejo-Nágera pszichiáter
Csáth Géza író, orvos
Desmond Morris viselkedéskutató
Kis kínai nem érti a nagy kereszténységet
Detlef B. Linke neuropszichológus
Palotai Zsolt lemezlovas
Jung a pszichológus
Dobrovits Mihály orientalista
Yilmaz akinek a szülei választottak feleséget
Kate Thurston új-zélandi utazó
Aman Sethi újságíró
Toni Morrison író
Karafiáth Orsolya költő
Bucsi Orsolya grafikus (Budapest)
Su-jin és Young-chae koreai televíziósok
Emily Bronte az Üvöltő szelek szerzője
Stanislav Lem a Kiberiáda szerzője
Szüsz-Szatmári Réka korrektor
Anna egyetemi hallgató (alias Röné Deszkártesz)
Boldogság-koktél négy világ, egy attitűd
Mihály László újságíró
Kelemen Zoltán informatikus
Kurt Vonnegut író
Karácsonyi Zsolt költő
Sarvadi Paul Kolozsvár
A hegyi beszéd részlet
Tenger Iván Budapest
Mild Zsuzsa informatikus
Sógor Csaba lelkész, RMDSZ-szenátor
Csillik Iharka csillagász
Vígh Zsuzsa diák
Szabó Márta virágárus, Kolozsvár
Áron deszkás
D. Á. képzőművész, Budapest
Thomas Bernhard író
W. SOMERSET (részlet)
Mit kérnének a gyerkőcök az angyaltól
Müller Péter író
Petri György: Mosoly (vers)
Machiavelli
Erőss Zsolt hegymászó
Lázár Ervin író
Susan Sontag: Halálkészlet (részlet)
Körvélyessyné G. Júlia édesanya, nagynéni, keresztanya
A. Gergely András filozófus
Giacomello Roberto, a Csíki Játékszín színésze
Bungie-jumpingolók 2003. augusztus 23.
Kató Béla református lelkész és civil harcos
Kovi pornófilm- rendező
Hermeczi Zsolt Krisna-hívő szerzetes
Mácsai Pál színész
Soós Róbert, filozófia szakos hallgató
Milan Kundera, A lét elviselhetetlen könnyűsége
László Noémi költőnő
Márkus Barbarossa János hangszerkészítő, régiségkereskedő, irodalomszervező
Egyed Emese, irodalomtörténész, költő
Douglas Adams, Galaxis Útikalauz stopposoknak
Boros Zoltán, az RTV magyar adásának volt főszerkesztője
Székely István, a romániai státusirodák vezetője, Kolozsvár
Szilágyi Zsolt, Bihar megyei képviselő, a Reform Tömörülés alelnöke
Németh Zsolt, Fidesz-es országgyűlési képviselő
Szász Jenő, Székelyudvarhely polgármestere
Kardos M. Róbert színművész, Kolozsvár
14 éves gyerekek
Farkas Beáta Amerikából
Demény Péter költő, publicista
Zsigmond Márton képzőművész, pedagógus, tanfelügyelő
Somlyó György költő, Bp.
18 éves diákok
Fodor Sándor író, publicista
Barabás Balázs ProTV-tudósító, a Számítástechnika.hu szerkesztője
Mundruczó Kornél, filmrendező, Bp.
dr. Csedő Csaba István polgármester, Csíkszereda
Detlef Linke, agysebész, neurofilozófus
Székely Melinda, bölcsészhallgató, Kolozsvár
Nagy Benedek, a Vallásügyi Államtanács tanácsosa, (Csíkszereda-) Bukarest
Kovács András Ferenc, költő
Lohinszky Loránd színművész, Marosvásárhely
Kelemen Örs Csongor képzőművész, Csíkszereda
Ady Endre Absolon boldog szégyene c. verse
Mátray László színész, Sepsiszentgyörgy
Woody Allen
Jánosi Antal képzőművész, Csíkszereda
Szt. Ágoston egyházatya
Selyem Zsuzsa irodalmár
Székedi Ferenc újságíró, publicista
R. L., rendőr
Szilágyi Mihály filozófus
B. Mária, 76 éves
T. Sz. Matild néni, 73 éves
Márdirosz Ágnes színésznő, Csíkszereda
Michele (47), tébolyult
Zudor János legújabb kötetébõl
Barabás Olga színházi rendező
Szilágyi István író
Szilágyi Kinga és Csomós Tamás informatikus házaspár
Lázár István mérnök-menedzser, Csíkszereda
Jungel Klára iskolaigazgató, Csíkszereda
Jorge Luis Borges költő, esszéíró
Popper Péter pszichológus, Budapest
Komlósi Gábor sportriporter, a Komlósi Oktatási Stúdió vezetője
Kukorelly Endre költő, író, Bp.
Szabó Tibor, a Figura Színház igazgatója, Gyergyószentmiklós
Rosmer és Rebekka párbeszéde Ibsen Rosmersholm c. drámája alapján
Ficzere Gabriella gyógyszerész-hallgató, Szlovákia
10-11 éves gyerekek
Bárdos Deák (Kamondi) Ágnes énekesnő (most Ági és a fiúk), Bp.
Emile M. Cioran (A világ egyensúlya)
Friedrich Nietzsche (A boldogság tenyészete)
Cristi Marosvásárhelyről, nyugati autókkal kereskedik
Horváth Andor, irodalmár, docens, BBTE
Esterházy Péter író, Budapest
Bartha János 83 éves parasztköltő (Olasztelek)
Gáspár István énekművész (Bp.)
Kötő József színháztörténész
L.M. hajléktalan (Bp, metrólejáró)
A főszereplő Fritz Lang Dr. Mabuse, a játékos c. némafilmjéből
Kovács Levente színházi rendező
Brassói Lapok
Kántor Lajos irodalomtörténész, szerkesztő
György Attila prózaíró és szerkesztő
"A macska" folyóirat
Pascal Bruckner esszéista és regényíró
Ségercz Ferenc népzenész és hangszerkészítő
Széles Anna színésznő
Toldi Levente mozdonyvezető
Anita Garaczi László Fesd feketére c. drámájából
Gáspárik Attila, az Audio-Vizuális Tanács tagja
Bocsárdi László és B. Angi Gabriella színházi rendezõ ill. színésznõ
Dózsa Karola, a Music Pub vécésnénije
Bartalis Gabriella színésznő
Egyed Péter filozófiatörténész, író
Sas Péter művelődéstörténész
Szilágyi N. Sándor kognitív nyelvész
Klein Levente amerikai olvasónk
dr. Veress Albert pszichiáter
Farkas Zsolt irodalomkritikus, esztéta, író
Eckstein Péter szenátor
Charlie (Horváth Károly) rockénekes
Elekes András lelkipásztor
Lászlóffy Aladár költő
Gücü, alias Boda Szabolcs KMDSZ-elnök
Orbán János Dénes költő, író
Elekes Sándor programozó
Kovács Péter RMDSZ kampánystáb-elnök
Panek Kati színésznő
dr. Péntek János nyelvész







24 óra hírei 24 óra cikkei
HIRDETÉS