• Megosztás:

Karafiáth Orsolya

költő

A rovatot 2000-2002-ben
Zsigmond Andrea vezette

Mi teszi Önt boldoggá?



Minket igazán öt dolog tenne boldoggá: della, lóvé, guba, mani, stex.

Öt dolog, ami boldoggá tehet, avagy tanítások a pénzrõl

1.

Az elsõ, pénzhez kapcsolódó negatív élményem az általános iskola idejére tehetõ. Álltam a büfé elõtti hosszú sorban, afelett izgulva, vajon lecsaphatok–e az utolsó kakaós csigára. Ám mielõtt sorra kerülhettem volna észrevettem, hogy nincs nálam elég pénz, két forint hiányzik. Mögöttem a legjobb barátnõm, Ildi állt. Hozzá fordultam: „Te Ildi! Nincs véletlenül felesleges két forintod?" Ildi a mutató és a hüvelyk ujja közé penderítette, majd a magasba emelte az érméket: „Orsikám, a pénz – itt hatásszünetet tartott – sohasem felesleges!" És valóban nem adott egy fillért sem.


2.

A költészet nem tartozik a legjobban fizetett állások közé – mondom, és ezzel nem állítok semmi újdonságot. Egy versért általában annyit kapunk, amennyibõl maximum kétnapi sörözést lehet fedezni. Mivel íróember vagyok, nem örülök ennek, viszont néhány kemény, fizikai munkából élõ barátom azt vallja, még így is túlfizetnek bennünket, az õ adófizetõ forintjaik támogatják – túl busásan – a költõi nyavalygást. Persze valóban kérdés, hogy lehet–e konkrét értelemben vett „állás" az írás.

Nos, szerintem nem, de ez nem jelenti azt, hogy ne kéne jobban megtámogatni az írókat. És itt nem arra a sajnálatos mechanizmusra gondolok, amivel az ösztöndíjakat osztogatják. Egyszerûen csak azt szeretném, ha lenne a versnek valódi piaci értéke. Akár egy jó slágernek, hisz hatásában sokszor nincs is nagy különbség a kettõ között. Bár tegyük hozzá, én magam már akkor elégedettebb lennék, ha azt a keveset, ami jár, valóban ki is fizetnék…


3.

A kocsmaasztalnál ülõ, lerongyolódott, lejmoló vátesz image szerencsére rég idejétmúlt lett, nem gondolnám, hogy aki mûvészettel foglalkozik, annak természetszerûleg nyomorogni kellene. Ne múltból vegyük a példákat, mint ahogy Vali tette kedvenc regényemben, a Makrában: „Csontváry is éhen halt. Derkovits tüdõbajt kapott. Vagy akarsz valamit, és akkor vállalod a rizikót, vagy nem akarsz. (…) Lenin se kérdezte, mibõl fog megélni, ha forradalmárságra adja a fejét."

Nekem ez azt is jelenti, hogy az írás mellé kell találni egy úgynevezett polgári foglalkozást is. Nincs ezzel semmi baj, én magam például szeretek dolgozni, szeretem, hogy olyan állásom van, ami – ha nem is idegen a saját területemtõl – mégsem azonos vele. Ezt a módszert minden siránkozó alkotónak csak ajánlani tudom.


4.

Karácsony volt, a tévében éppen Zeffirelli Napfivér, holdnõvére ment. Barátom édesapja a fotelben ült, teljesen beleolvadt, úgy nézte a filmet. Alig–alig figyelt, majszolgatta a szaloncukrokat, merengett. Ám egy ponton megmerevedett. Szent Ferenc épp azt hirdette: „Ne akarjatok, és ne is gyûjtsetek kincseket", majd a gazdag uraság vagyonát elkezdte kidobálni az ablakon. Ez már sok volt szegény faternek. Elõször katatón módjára ismételgetni kezdte: „de én kincseket akarok. Kincseket, kincseket…", végül már kiabált, majd kikapcsolta a tévét.

Nos, én nem ilyen ember vagyok, valóban nem kellenek nekem kincsek, nem kergetek húsz forintot Gyõrig, szabadidõmben nem a félretett pénzemet csókolgatom. De azért jó lenne, ha mindenbõl több lenne egy kicsit. Épp csak a biztonságos mértékben. Újabban lottózom is.


5.

Néhány éve egy fantasztikus, Velencében töltött hét után barátnõmmel elindultunk Róma felé. Busszal mentünk, mert Padovát is meg akartuk nézni közben, és hogy, hogy nem, még a pályaudvaron ellopták az összes pénzünket. Elsõ érzésünk a teljes kétségbeesés volt – mert bár tudjuk, vezetnek az utak, a célig eljutni mégsem egyszerû.

A gyaloglás utáni legolcsóbb megoldást választottuk, az autóstoppot. Öt kocsival el is értünk Róma határáig, ahol jótevõnk kegyetlenül lerázott minket, mert rosszul lett a szendvicseinktõl. Riasztó sötétség, kietlen vidék, távolból gyanús zajok. Ám félelmünk csak addig tartott, míg a sarkon be nem fordult egy zarándokmenet. Lehettek vagy kétszázan, mindegyikük mezítlábasan, rózsafüzérrel a kezében haladt, vezetõjük pedig hatalmas, égõ keresztet cipelt. A vezetõ személye folyamatosan változott, helyét mindig a frissebb zarándok vette át.

Próbáltunk feltûnés nélkül elvegyülni közöttük, de ez csak percekig sikerülhetett. Hamar kiszúrtak minket, illetve velünk, a böhöm kereszt cipelését sem úsztuk meg. Megtudtuk, hogy már napok óta tart menetelésük, és céljuk az Ave Maria kápolna. Egybõl értettetem hát azt is, hogy miért dünnyögik folyamatosan – késõbb velünk együtt – hogy aveaveavemariaaaa…

Eleinte biztonságot, meleget sugárzott felénk a kompánia, ám reggel felé már kezdtük rosszul érezni magunkat, és csak arra tudtunk gondolni, miképp is szabadulhatnánk meg tõlük. Nem engedtek pihenni, mikor pedig szökni akartunk, finom szavakkal, de erõszakkal visszatereltek minket.

Csak késõbb, a kápolna közelében, a teljes feladás határán sikerült valahogy mégis meglépnünk. Szinte már aludtunk a lépések közben, nem érezve éhséget, hõséget, szánk öntudatlan formázta a mantrát, mikor észrevettük: egy mûútra tértünk.

Feltûnés nélkül stoppoltunk egy kocsit, és végül megpihentünk a Vatikán mellett. Igen ám, de pénzünk még mindig nem volt. Nos, nem részletezem tovább: koldulni kezdtünk. Három nap múlva már a legelõkelõbb éttermekben talált minket a dél, remek szállásunk volt, és kitûnõ déli borokkal öblítettük le az estét – természetesen mások jóvoltából.

Ám az addig eltelt napok is csodálatosak voltak, csak éppen másként. Hihetetlenül könnyû pénz nélkül élni. Olyasfajta szabadságot ad (egy ideig), mint semmi más. Egy pillanatra bevillant elõttünk, így folytatjuk a továbbiakban is. Ám a kéregetésnek is megvan a maga tudománya. Utolsó napokra olyan magabiztossá váltunk, hogy senki nem hitt többé nekünk. De nem tett ez már semmit, részegítõen boldogok voltunk akkor is, bár azóta, ha bárki megkérdezi tõlünk, mi tenne boldoggá minket, barátnõmmel ugyanazt válaszoljuk. Minket igazán öt dolog tenne boldoggá: della, lóvé, guba, mani, stex.


Megjelent a BESZÉLÕ 2003. áprilisi számában


Válaszoltak még:


Berecz András mesemondó, népmesegyűjtő
Vujity Tvrtko riporter
Tamás Gábor énekes
Halász Judit színész
Budapest Bár Farkas Róbert zenekarvezető
Horia Roman Patapievici filozófus
Szemerédi Endre matematikus
Nyáry Krisztián irodalmi szerelmeskönyv szerzője, "hobbi irodalomtörténész"
Charly és Pitchin Dirtyphonics
Baricz Gergő énekes
Závada Péter és Havas Patrik Akkezdet Phiai
Péterfy Bori énekesnő
Mogács Dániel humorista
Mága Zoltán hegedűvirtuóz
Bangó Margit magyarnóta-énekes
Till Attila filmrendező, műsorvezető
Gryllus Dániel, Gryllus Vilmos és Szalóki Ági zenészek
Garaczi László író
Kőhalmi Zoltán humorista
Janklovics Péter humorista
Nádas Péter író
György Péter író, esztéta
Albu István rendező
Mezei Gabriella színésznő
Szilasi László író, kritikus, irodalomtörténész
Parti Nagy Lajos író, költő
Bagdy Emőke boldogságpszichológus
Sandro zenebohóc
Krasznahorkai László író
Gergely Tibor óvóbácsi
Bálint Rezső harsonaművész, zenekarvezető
Jankovics Marcell rajzfilmrendező, grafikus, kultúrtörténész, író
Esterházy-Dés alkotópáros
Gyerekek, szülők, nagyszülők karácsonyról és nemcsak
Szarka Gyula és Tamás, Ghymes zenekar
Majorosi Marianna a Csík Zenekar énekesnője
László Beáta fiatal divattervező
Francis W. Scott (alias Bíró Szabolcs) szlovákiai író, énekes, optimista
Mihalkó Gyula kalapkészítő mester
Laurent Maindon rendező, költő, világutazó
Schäffer Erzsébet író, publicista
Tamaka dj, kisherceg
Angele Diabang Brener szenegáli filmrendező
Miqueu Montanaro vándorzenész
Szipál Márton fotóművész
Harry Tavitian zenész, zeneszerző
Csókolom az együttes tagjai
Muuuvi-csapat a rövidfilm-fesztivál szervezői
Goger Attila műrepülő
Hbib, Abdul, Rahma és Arabdul tunéziai kereskedők
Hubay Miklós író, műfordító
a sZempöl zenekar tagjai
Ricardo spanyol freelancer
Hot Jazz Band jazz-zenekar
Ana Bojan a macska- és irodalombarát restaurátor
Dj Vasile lemezlovas
Kiss Tibor énekes-gitáros
Max sármos és ínyenc olasz üzletember
Heinrich Böll író
Yonderboi (ifj. Fogarasi László) zenész
Keleti András és Szinovszki Márton a Colorstar zenekar tagjai
Jaime de Angulo indiánokat kutató antropológus
dr. Juan Antonio Vallejo-Nágera pszichiáter
Csáth Géza író, orvos
Desmond Morris viselkedéskutató
Kis kínai nem érti a nagy kereszténységet
Detlef B. Linke neuropszichológus
Palotai Zsolt lemezlovas
Jung a pszichológus
Dobrovits Mihály orientalista
Yilmaz akinek a szülei választottak feleséget
Kate Thurston új-zélandi utazó
Aman Sethi újságíró
Toni Morrison író
Karafiáth Orsolya költő
Bucsi Orsolya grafikus (Budapest)
Su-jin és Young-chae koreai televíziósok
Emily Bronte az Üvöltő szelek szerzője
Stanislav Lem a Kiberiáda szerzője
Szüsz-Szatmári Réka korrektor
Anna egyetemi hallgató (alias Röné Deszkártesz)
Boldogság-koktél négy világ, egy attitűd
Mihály László újságíró
Kelemen Zoltán informatikus
Kurt Vonnegut író
Karácsonyi Zsolt költő
Sarvadi Paul Kolozsvár
A hegyi beszéd részlet
Tenger Iván Budapest
Mild Zsuzsa informatikus
Sógor Csaba lelkész, RMDSZ-szenátor
Csillik Iharka csillagász
Vígh Zsuzsa diák
Szabó Márta virágárus, Kolozsvár
Áron deszkás
D. Á. képzőművész, Budapest
Thomas Bernhard író
W. SOMERSET (részlet)
Mit kérnének a gyerkőcök az angyaltól
Müller Péter író
Petri György: Mosoly (vers)
Machiavelli
Erőss Zsolt hegymászó
Lázár Ervin író
Susan Sontag: Halálkészlet (részlet)
Körvélyessyné G. Júlia édesanya, nagynéni, keresztanya
A. Gergely András filozófus
Giacomello Roberto, a Csíki Játékszín színésze
Bungie-jumpingolók 2003. augusztus 23.
Kató Béla református lelkész és civil harcos
Kovi pornófilm- rendező
Hermeczi Zsolt Krisna-hívő szerzetes
Mácsai Pál színész
Soós Róbert, filozófia szakos hallgató
Milan Kundera, A lét elviselhetetlen könnyűsége
László Noémi költőnő
Márkus Barbarossa János hangszerkészítő, régiségkereskedő, irodalomszervező
Egyed Emese, irodalomtörténész, költő
Douglas Adams, Galaxis Útikalauz stopposoknak
Boros Zoltán, az RTV magyar adásának volt főszerkesztője
Székely István, a romániai státusirodák vezetője, Kolozsvár
Szilágyi Zsolt, Bihar megyei képviselő, a Reform Tömörülés alelnöke
Németh Zsolt, Fidesz-es országgyűlési képviselő
Szász Jenő, Székelyudvarhely polgármestere
Kardos M. Róbert színművész, Kolozsvár
14 éves gyerekek
Farkas Beáta Amerikából
Demény Péter költő, publicista
Zsigmond Márton képzőművész, pedagógus, tanfelügyelő
Somlyó György költő, Bp.
18 éves diákok
Fodor Sándor író, publicista
Barabás Balázs ProTV-tudósító, a Számítástechnika.hu szerkesztője
Mundruczó Kornél, filmrendező, Bp.
dr. Csedő Csaba István polgármester, Csíkszereda
Detlef Linke, agysebész, neurofilozófus
Székely Melinda, bölcsészhallgató, Kolozsvár
Nagy Benedek, a Vallásügyi Államtanács tanácsosa, (Csíkszereda-) Bukarest
Kovács András Ferenc, költő
Lohinszky Loránd színművész, Marosvásárhely
Kelemen Örs Csongor képzőművész, Csíkszereda
Ady Endre Absolon boldog szégyene c. verse
Mátray László színész, Sepsiszentgyörgy
Woody Allen
Jánosi Antal képzőművész, Csíkszereda
Szt. Ágoston egyházatya
Selyem Zsuzsa irodalmár
Székedi Ferenc újságíró, publicista
R. L., rendőr
Szilágyi Mihály filozófus
B. Mária, 76 éves
T. Sz. Matild néni, 73 éves
Márdirosz Ágnes színésznő, Csíkszereda
Michele (47), tébolyult
Zudor János legújabb kötetébõl
Barabás Olga színházi rendező
Szilágyi István író
Szilágyi Kinga és Csomós Tamás informatikus házaspár
Lázár István mérnök-menedzser, Csíkszereda
Jungel Klára iskolaigazgató, Csíkszereda
Jorge Luis Borges költő, esszéíró
Popper Péter pszichológus, Budapest
Komlósi Gábor sportriporter, a Komlósi Oktatási Stúdió vezetője
Kukorelly Endre költő, író, Bp.
Szabó Tibor, a Figura Színház igazgatója, Gyergyószentmiklós
Rosmer és Rebekka párbeszéde Ibsen Rosmersholm c. drámája alapján
Ficzere Gabriella gyógyszerész-hallgató, Szlovákia
10-11 éves gyerekek
Bárdos Deák (Kamondi) Ágnes énekesnő (most Ági és a fiúk), Bp.
Emile M. Cioran (A világ egyensúlya)
Friedrich Nietzsche (A boldogság tenyészete)
Cristi Marosvásárhelyről, nyugati autókkal kereskedik
Horváth Andor, irodalmár, docens, BBTE
Esterházy Péter író, Budapest
Bartha János 83 éves parasztköltő (Olasztelek)
Gáspár István énekművész (Bp.)
Kötő József színháztörténész
L.M. hajléktalan (Bp, metrólejáró)
A főszereplő Fritz Lang Dr. Mabuse, a játékos c. némafilmjéből
Kovács Levente színházi rendező
Brassói Lapok
Kántor Lajos irodalomtörténész, szerkesztő
György Attila prózaíró és szerkesztő
"A macska" folyóirat
Pascal Bruckner esszéista és regényíró
Ségercz Ferenc népzenész és hangszerkészítő
Széles Anna színésznő
Toldi Levente mozdonyvezető
Anita Garaczi László Fesd feketére c. drámájából
Gáspárik Attila, az Audio-Vizuális Tanács tagja
Bocsárdi László és B. Angi Gabriella színházi rendezõ ill. színésznõ
Dózsa Karola, a Music Pub vécésnénije
Bartalis Gabriella színésznő
Egyed Péter filozófiatörténész, író
Sas Péter művelődéstörténész
Szilágyi N. Sándor kognitív nyelvész
Klein Levente amerikai olvasónk
dr. Veress Albert pszichiáter
Farkas Zsolt irodalomkritikus, esztéta, író
Eckstein Péter szenátor
Charlie (Horváth Károly) rockénekes
Elekes András lelkipásztor
Lászlóffy Aladár költő
Gücü, alias Boda Szabolcs KMDSZ-elnök
Orbán János Dénes költő, író
Elekes Sándor programozó
Kovács Péter RMDSZ kampánystáb-elnök
Panek Kati színésznő
dr. Péntek János nyelvész







24 óra hírei 24 óra cikkei
HIRDETÉS