Palotai Zsoltlemezlovas
A rovatot 2000-2002-ben Zsigmond Andrea vezette Mi teszi Önt boldoggá?„A zúzós d’n’b bulik a gyimesi lakodalmakat juttatják eszembe” – A zene meg a lányok. – Mi az első, mi a második? – Egyensúlyban kell lennie. A lányokra is kell figyelni, meg a zenére is. – Palotait, a dj-t a zene teszi boldoggá, Zsoltot, az embert pedig a lányok? – Ez jó megfogalmazás. Milyen jó, hogy nincs három nevem. Viszont most három lábam van. (Zsolt térdét három hete műtötték, és egyelőre mankóval jár.) Ha három nevem lenne, akkor az egészség lenne a harmadik. – Hogy van a lábad? – Á, arról nincs mit mesélni. Húsz éve vannak gondjaim vele. Már egyszer megműtötték. Húsz évet sportoltam, de mondjuk az is igaz, hogy 15 éve nem voltam beteg, egy percet sem. – Amikor sportoltál, akkor zene, lányok és sport volt? – Nem, akkor nem volt még zene, csak hallgattam. Akkor még kommunizmus volt. – Mit sportoltál? – Versenyszerűen? Fociztam, azt a legtöbbet, de kosaraztam, eveztem, teniszeztem. – Mikor derült ki, hogy nem a sport, hanem a zene az, ami boldoggá tesz? – Amikor elmentek a kommunisták, és kinyitottuk a Tilos az Á-t, ez ’89 szilvesztere. Akkor ott is hagytam minden tanulmányt, igaz, akkor már a gyógypedagógiára jártam, a sportot ekkorra már abba kellett hagyjam. Térdem, vállam, szalagok. Az a helyzet, hogy a versenyszerű sport – máskülönben, csak úgy kedvtelésből márpedig nem lehet sportolni – tönkretesz. Apámat látva, 70 éves, ő komolyan sportolt, focizott, aztán játékvezető volt, olimpiai bajnok... most mindegyik társa rokkant. Nem bírnak menni, derék, térd, boka, botoznak. Majd nézzétek meg Ronaldót negyven év múlva, ha még lesz Ronaldo. Ezt nem lehet ép bőrrel megúszni. – Mi az, ami boldoggá tesz a zenében? – A bulikon az energiák. Otthon is lehet zenét hallgatni, meg stúdióban is. De amilyen energiamennyiség egy bulin van, az nincs meg máshol. – Hogy érzékeled ezt az energiát? – Ha jó a buli, és utána hazamegyek, nem tudok aludni. Annyi energiát kapsz, hogy nem vagy fáradt. Ha rossz a buli, akkor fáradt vagy, elalszol. – Történt már olyan, hogy elaludtál a pultnál? – Áh, szó sem lehet róla. – És kocsmai pultnál? – Az a helyzet, hogy nem is nagyon iszom alkoholt, mert az altat. – Milyen a munkatempó, átlagban heti hány fellépésed van? – Hát az durva. Van, amikor havi húsz. – Ebből tíz Budapest? – Nem, Pesten nehéz játszani, gengsztertempó van ott. Minden szerdán játszunk még, s most megint nagyon megy, ötszázan vannak. Most a Kultiplexben vagyunk, nyáron meg szabadtéren. Az első bulin hétszáz fizető volt, szerdán. Ez már hat-hét éve megy, és sok helyen voltunk már, nem maradunk egy helyen. Most is volt egy kis sértődés, mert elköltöztünk a Trafóból. Egy idő után menni kell mindig. Keressük az ideális helyet, de nem igazán van. Nehogy azt higgyétek, hogy Pesten olyan szuper klubok vannak; hitvány dolgok vannak. – Összeszámoltad valaha, hogy hány helyen léptél fel eddig? Ne bulikat számoljunk, hanem városokat! – Nem, azt sem tudom, hogy hány lemezem van, és azt sem, hogy hány helyen játszottam. Plusz van még a két rádióműsorom, tehát van úgy, hogy szombaton háromszor is játszom. De jobban szeretem, ha egy este csak egy buli van. Mondjuk, ha két különböző buli van, akkor szívesen megyek. Most már nem lehet játszani mindent egy bulin. A szerda kivételével, mert a Rewindon még mindig minden van. Az a baj, hogy az emberek ráállnak egyféle dologra, és csak az érdekli őket. Már nem nagyon van olyan, hogy ezt is szeressék, meg azt is. Ez igazából életkorfüggő. Minden évben kicserélődik a közönség, és minden évben egyre fiatalabbak, és már nem nagyon van keveredés. A leghúzósabb, legdurvább drum and bass bulin vannak a legfiatalabbak, 14-17 évesek. A finomabb basszus-bulin vannak 18 fölött, breaken 20 fölött, hip-hop, funk 25 fölött – és nincs keveredés. Tehát ha elmész egy zúzós d’n’b bulira, és húsz fölött vagy, akkor nem érted, hogy mi van. – A te fejedben van keveredés? – Hát hogyne, mindig. Csak jó zene van, mindegy, hogy milyen. Csak most a legnehezebb mindent játszani, az életkor-függőség miatt nem nagyon van keveredés öregek meg fiatalok közt. Még a mi bulijainkon talán, de különben már nincs erről szó. – Elektronikus zenéken kívül mit hallgatsz? – Mindent. Főleg, hogy most a lányom operakórusban énekel, úgyhogy egy csomó klasszikus zenét hallgatok. Most a Toscát tanulja éppen. – Ez hatással van rád? – Zenei általánosba jártam, úgyhogy ez megvolt nekem nyolc évig. De más zene, a rock meg ilyenek nem nagyon izgatnak. A népzene... ide nagyon sokat jártam, Kalotaszegre meg Gyimesbe is népzenészekkel. De az akkor volt izgalmas, most már nem. – Az „akkor” mikor volt? – Olyan húsz éve. A hetvenes-nyolcvanas évek. Akkor a táncház volt az ellenállás. Jöttünk ide gyűjteni, hallgatni a zenéket, lakodalomba. Különben ezek a gyimesi lakodalmak jutnak eszembe, amikor nagyon zúzós drum and bass buli van. Ott olyan őrület van, mint amikor Gyimesbe jártunk a lakodalmakba, és döngölt földön zúzták az öregek meg a fiatalok. Ott is olyan energiák voltak, hogy brutális. De szerintem már ott is más a helyzet. Villanyorgona van biztos, meg szaxofon. De a Zerkuláék még mindig vannak. Meg a jazz volt még az, ami akkoriban még nagyon progresszív volt. Én arra emlékszem, hogy Pesten minden nap volt valahol klub. Ma már jó, ha egyszer elcsíped őket. A rockzene az halál, nálunk legalábbis. Szóval nem nagyon hallgatok az elektronikus zenén kívül mást. Egyrészt annyi van ebből, hogy csak győzzem hallgatni. – Hogy ismerkedtél meg az elektronikus zenével? Volt egy olyan pillanat, amikor rájöttél, hogy „hú, ez kurva jó”? – Amikor a Tilos az Á-t elkezdtük, rá egy évre jött be nálunk is. Jöttek a külföldiek, hoztak lemezeket, hallgattam. Aztán jött a rádió, de az elején még nem izgatott ez, mert akkor sokkal több jó zene volt más műfajban, jazzben, népzenében, punkban, rockban. És nagyon nehéz volt ezt beépíteni, mert annyira más volt. Akkor kezdtem ezt komolyabban hallgatni, amikor lelassult, és megjelent a triphop. A Mo’Wax meg hasonló kiadók jöttek, és akkor kinyílt az egész. Mert addig ment 120 bpm-en, vagy 150-en a hardcore, de annyira nem izgatott. Lehet, hogy rossz zenéket hallgattam. Szóval csak 93-94 körül kezdett izgatni. De hát már akkor is mindent játszottam. Én ugyanazt csinálom húsz éve, na jó, tizenöt. De nagyon más volt az elektronikus zene, nagyon nehéz volt beépíteni a többi zene közé. De ez már megfordult. Idáig úgy volt, hogy mindig az elektronikus zenébe jöttek a hatások, a jazztől kezdve, a rockzenén át a kortárs zenéig. Most megfordul, most minden más zene merít ebből. Most nagy keveredés van, egy csomó zenét, amit hallasz lemezen, azt láthatod a színpadon élőben. Jönnek a live actek, újra jönnek be a zenészek a színpadra, mögöttük meg ott van a producer a kütyükkel. Ez a stílus egy-egy műfajon belül is nagyon sokféle. Még egy műfajon belül is nehéz többfélét játszani. Ha egy drum and bass vagy break bulin játszom, akkor megpróbálok azon belül mindent bemutatni, a finomabbat, a durvábbat, a lassabbat, a gyorsabbat. Az a baj, hogy ezek a zenék mind sebességfüggők. A hip-hop 80 és 100-110 bpm között van, 120-130-től jön a break, house, techno, trance, a basszus meg 180 fölött. Ezek mind be vannak szorítva a sebességbe. Ha hip-hop, akkor nem lehet 160, mert az már nem az. Ugyanez a baja a breaknek, a housenak, a trancenek meg a technónak, 115 és 130 közt, de már van olyan break, ami 140 bpm-es. A jamaikaiak 70 bpm-en kezdték el a dub zenét, és most 120-on vannak. Ők is felgyorsultak. Minden sebesség le van már fedve, ezért nincs már új zene. Vagy nagyon lelassulni lehet még, vagy nagyon felgyorsulni, de 180-190 fölött már nem nagyon van hova. Kérdezett: Balázsi-Pál Előd Válaszoltak még:Berecz András mesemondó, népmesegyűjtő Vujity Tvrtko riporter Tamás Gábor énekes Halász Judit színész Budapest Bár Farkas Róbert zenekarvezető Horia Roman Patapievici filozófus Szemerédi Endre matematikus Nyáry Krisztián irodalmi szerelmeskönyv szerzője, "hobbi irodalomtörténész" Charly és Pitchin Dirtyphonics Baricz Gergő énekes Závada Péter és Havas Patrik Akkezdet Phiai Péterfy Bori énekesnő Mogács Dániel humorista Mága Zoltán hegedűvirtuóz Bangó Margit magyarnóta-énekes Till Attila filmrendező, műsorvezető Gryllus Dániel, Gryllus Vilmos és Szalóki Ági zenészek Garaczi László író Kőhalmi Zoltán humorista Janklovics Péter humorista Nádas Péter író György Péter író, esztéta Albu István rendező Mezei Gabriella színésznő Szilasi László író, kritikus, irodalomtörténész Parti Nagy Lajos író, költő Bagdy Emőke boldogságpszichológus Sandro zenebohóc Krasznahorkai László író Gergely Tibor óvóbácsi Bálint Rezső harsonaművész, zenekarvezető Jankovics Marcell rajzfilmrendező, grafikus, kultúrtörténész, író Esterházy-Dés alkotópáros Gyerekek, szülők, nagyszülők karácsonyról és nemcsak Szarka Gyula és Tamás, Ghymes zenekar Majorosi Marianna a Csík Zenekar énekesnője László Beáta fiatal divattervező Francis W. Scott (alias Bíró Szabolcs) szlovákiai író, énekes, optimista Mihalkó Gyula kalapkészítő mester Laurent Maindon rendező, költő, világutazó Schäffer Erzsébet író, publicista Tamaka dj, kisherceg Angele Diabang Brener szenegáli filmrendező Miqueu Montanaro vándorzenész Szipál Márton fotóművész Harry Tavitian zenész, zeneszerző Csókolom az együttes tagjai Muuuvi-csapat a rövidfilm-fesztivál szervezői Goger Attila műrepülő Hbib, Abdul, Rahma és Arabdul tunéziai kereskedők Hubay Miklós író, műfordító a sZempöl zenekar tagjai Ricardo spanyol freelancer Hot Jazz Band jazz-zenekar Ana Bojan a macska- és irodalombarát restaurátor Dj Vasile lemezlovas Kiss Tibor énekes-gitáros Max sármos és ínyenc olasz üzletember Heinrich Böll író Yonderboi (ifj. Fogarasi László) zenész Keleti András és Szinovszki Márton a Colorstar zenekar tagjai Jaime de Angulo indiánokat kutató antropológus dr. Juan Antonio Vallejo-Nágera pszichiáter Csáth Géza író, orvos Desmond Morris viselkedéskutató Kis kínai nem érti a nagy kereszténységet Detlef B. Linke neuropszichológus Palotai Zsolt lemezlovas Jung a pszichológus Dobrovits Mihály orientalista Yilmaz akinek a szülei választottak feleséget Kate Thurston új-zélandi utazó Aman Sethi újságíró Toni Morrison író Karafiáth Orsolya költő Bucsi Orsolya grafikus (Budapest) Su-jin és Young-chae koreai televíziósok Emily Bronte az Üvöltő szelek szerzője Stanislav Lem a Kiberiáda szerzője Szüsz-Szatmári Réka korrektor Anna egyetemi hallgató (alias Röné Deszkártesz) Boldogság-koktél négy világ, egy attitűd Mihály László újságíró Kelemen Zoltán informatikus Kurt Vonnegut író Karácsonyi Zsolt költő Sarvadi Paul Kolozsvár A hegyi beszéd részlet Tenger Iván Budapest Mild Zsuzsa informatikus Sógor Csaba lelkész, RMDSZ-szenátor Csillik Iharka csillagász Vígh Zsuzsa diák Szabó Márta virágárus, Kolozsvár Áron deszkás D. Á. képzőművész, Budapest Thomas Bernhard író W. SOMERSET (részlet) Mit kérnének a gyerkőcök az angyaltól Müller Péter író Petri György: Mosoly (vers) Machiavelli Erőss Zsolt hegymászó Lázár Ervin író Susan Sontag: Halálkészlet (részlet) Körvélyessyné G. Júlia édesanya, nagynéni, keresztanya A. Gergely András filozófus Giacomello Roberto, a Csíki Játékszín színésze Bungie-jumpingolók 2003. augusztus 23. Kató Béla református lelkész és civil harcos Kovi pornófilm- rendező Hermeczi Zsolt Krisna-hívő szerzetes Mácsai Pál színész Soós Róbert, filozófia szakos hallgató Milan Kundera, A lét elviselhetetlen könnyűsége László Noémi költőnő Márkus Barbarossa János hangszerkészítő, régiségkereskedő, irodalomszervező Egyed Emese, irodalomtörténész, költő Douglas Adams, Galaxis Útikalauz stopposoknak Boros Zoltán, az RTV magyar adásának volt főszerkesztője Székely István, a romániai státusirodák vezetője, Kolozsvár Szilágyi Zsolt, Bihar megyei képviselő, a Reform Tömörülés alelnöke Németh Zsolt, Fidesz-es országgyűlési képviselő Szász Jenő, Székelyudvarhely polgármestere Kardos M. Róbert színművész, Kolozsvár 14 éves gyerekek Farkas Beáta Amerikából Demény Péter költő, publicista Zsigmond Márton képzőművész, pedagógus, tanfelügyelő Somlyó György költő, Bp. 18 éves diákok Fodor Sándor író, publicista Barabás Balázs ProTV-tudósító, a Számítástechnika.hu szerkesztője Mundruczó Kornél, filmrendező, Bp. dr. Csedő Csaba István polgármester, Csíkszereda Detlef Linke, agysebész, neurofilozófus Székely Melinda, bölcsészhallgató, Kolozsvár Nagy Benedek, a Vallásügyi Államtanács tanácsosa, (Csíkszereda-) Bukarest Kovács András Ferenc, költő Lohinszky Loránd színművész, Marosvásárhely Kelemen Örs Csongor képzőművész, Csíkszereda Ady Endre Absolon boldog szégyene c. verse Mátray László színész, Sepsiszentgyörgy Woody Allen Jánosi Antal képzőművész, Csíkszereda Szt. Ágoston egyházatya Selyem Zsuzsa irodalmár Székedi Ferenc újságíró, publicista R. L., rendőr Szilágyi Mihály filozófus B. Mária, 76 éves T. Sz. Matild néni, 73 éves Márdirosz Ágnes színésznő, Csíkszereda Michele (47), tébolyult Zudor János legújabb kötetébõl Barabás Olga színházi rendező Szilágyi István író Szilágyi Kinga és Csomós Tamás informatikus házaspár Lázár István mérnök-menedzser, Csíkszereda Jungel Klára iskolaigazgató, Csíkszereda Jorge Luis Borges költő, esszéíró Popper Péter pszichológus, Budapest Komlósi Gábor sportriporter, a Komlósi Oktatási Stúdió vezetője Kukorelly Endre költő, író, Bp. Szabó Tibor, a Figura Színház igazgatója, Gyergyószentmiklós Rosmer és Rebekka párbeszéde Ibsen Rosmersholm c. drámája alapján Ficzere Gabriella gyógyszerész-hallgató, Szlovákia 10-11 éves gyerekek Bárdos Deák (Kamondi) Ágnes énekesnő (most Ági és a fiúk), Bp. Emile M. Cioran (A világ egyensúlya) Friedrich Nietzsche (A boldogság tenyészete) Cristi Marosvásárhelyről, nyugati autókkal kereskedik Horváth Andor, irodalmár, docens, BBTE Esterházy Péter író, Budapest Bartha János 83 éves parasztköltő (Olasztelek) Gáspár István énekművész (Bp.) Kötő József színháztörténész L.M. hajléktalan (Bp, metrólejáró) A főszereplő Fritz Lang Dr. Mabuse, a játékos c. némafilmjéből Kovács Levente színházi rendező Brassói Lapok Kántor Lajos irodalomtörténész, szerkesztő György Attila prózaíró és szerkesztő "A macska" folyóirat Pascal Bruckner esszéista és regényíró Ségercz Ferenc népzenész és hangszerkészítő Széles Anna színésznő Toldi Levente mozdonyvezető Anita Garaczi László Fesd feketére c. drámájából Gáspárik Attila, az Audio-Vizuális Tanács tagja Bocsárdi László és B. Angi Gabriella színházi rendezõ ill. színésznõ Dózsa Karola, a Music Pub vécésnénije Bartalis Gabriella színésznő Egyed Péter filozófiatörténész, író Sas Péter művelődéstörténész Szilágyi N. Sándor kognitív nyelvész Klein Levente amerikai olvasónk dr. Veress Albert pszichiáter Farkas Zsolt irodalomkritikus, esztéta, író Eckstein Péter szenátor Charlie (Horváth Károly) rockénekes Elekes András lelkipásztor Lászlóffy Aladár költő Gücü, alias Boda Szabolcs KMDSZ-elnök Orbán János Dénes költő, író Elekes Sándor programozó Kovács Péter RMDSZ kampánystáb-elnök Panek Kati színésznő dr. Péntek János nyelvész |
|