• Megosztás:

Palotai Zsolt

lemezlovas

A rovatot 2000-2002-ben
Zsigmond Andrea vezette

Mi teszi Önt boldoggá?



„A zúzós d’n’b bulik a gyimesi lakodalmakat juttatják eszembe”

– Mi tesz téged boldoggá?

– A zene meg a lányok.

– Mi az első, mi a második?

– Egyensúlyban kell lennie. A lányokra is kell figyelni, meg a zenére is.

– Palotait, a dj-t a zene teszi boldoggá, Zsoltot, az embert pedig a lányok?

– Ez jó megfogalmazás. Milyen jó, hogy nincs három nevem. Viszont most három lábam van. (Zsolt térdét három hete műtötték, és egyelőre mankóval jár.) Ha három nevem lenne, akkor az egészség lenne a harmadik.

– Hogy van a lábad?

– Á, arról nincs mit mesélni. Húsz éve vannak gondjaim vele. Már egyszer megműtötték. Húsz évet sportoltam, de mondjuk az is igaz, hogy 15 éve nem voltam beteg, egy percet sem.

– Amikor sportoltál, akkor zene, lányok és sport volt?

– Nem, akkor nem volt még zene, csak hallgattam. Akkor még kommunizmus volt.

– Mit sportoltál?

– Versenyszerűen? Fociztam, azt a legtöbbet, de kosaraztam, eveztem, teniszeztem.

– Mikor derült ki, hogy nem a sport, hanem a zene az, ami boldoggá tesz?

– Amikor elmentek a kommunisták, és kinyitottuk a Tilos az Á-t, ez ’89 szilvesztere. Akkor ott is hagytam minden tanulmányt, igaz, akkor már a gyógypedagógiára jártam, a sportot ekkorra már abba kellett hagyjam. Térdem, vállam, szalagok.

Az a helyzet, hogy a versenyszerű sport – máskülönben, csak úgy kedvtelésből márpedig nem lehet sportolni – tönkretesz. Apámat látva, 70 éves, ő komolyan sportolt, focizott, aztán játékvezető volt, olimpiai bajnok... most mindegyik társa rokkant. Nem bírnak menni, derék, térd, boka, botoznak. Majd nézzétek meg Ronaldót negyven év múlva, ha még lesz Ronaldo. Ezt nem lehet ép bőrrel megúszni.

– Mi az, ami boldoggá tesz a zenében?

– A bulikon az energiák. Otthon is lehet zenét hallgatni, meg stúdióban is. De amilyen energiamennyiség egy bulin van, az nincs meg máshol.

– Hogy érzékeled ezt az energiát?

– Ha jó a buli, és utána hazamegyek, nem tudok aludni. Annyi energiát kapsz, hogy nem vagy fáradt. Ha rossz a buli, akkor fáradt vagy, elalszol.

– Történt már olyan, hogy elaludtál a pultnál?

– Áh, szó sem lehet róla.

– És kocsmai pultnál?

– Az a helyzet, hogy nem is nagyon iszom alkoholt, mert az altat.

– Milyen a munkatempó, átlagban heti hány fellépésed van?

– Hát az durva. Van, amikor havi húsz.

– Ebből tíz Budapest?

– Nem, Pesten nehéz játszani, gengsztertempó van ott. Minden szerdán játszunk még, s most megint nagyon megy, ötszázan vannak. Most a Kultiplexben vagyunk, nyáron meg szabadtéren. Az első bulin hétszáz fizető volt, szerdán.

Ez már hat-hét éve megy, és sok helyen voltunk már, nem maradunk egy helyen. Most is volt egy kis sértődés, mert elköltöztünk a Trafóból. Egy idő után menni kell mindig. Keressük az ideális helyet, de nem igazán van. Nehogy azt higgyétek, hogy Pesten olyan szuper klubok vannak; hitvány dolgok vannak.

– Összeszámoltad valaha, hogy hány helyen léptél fel eddig? Ne bulikat számoljunk, hanem városokat!

– Nem, azt sem tudom, hogy hány lemezem van, és azt sem, hogy hány helyen játszottam. Plusz van még a két rádióműsorom, tehát van úgy, hogy szombaton háromszor is játszom. De jobban szeretem, ha egy este csak egy buli van. Mondjuk, ha két különböző buli van, akkor szívesen megyek. Most már nem lehet játszani mindent egy bulin. A szerda kivételével, mert a Rewindon még mindig minden van.

Az a baj, hogy az emberek ráállnak egyféle dologra, és csak az érdekli őket. Már nem nagyon van olyan, hogy ezt is szeressék, meg azt is. Ez igazából életkorfüggő. Minden évben kicserélődik a közönség, és minden évben egyre fiatalabbak, és már nem nagyon van keveredés.

A leghúzósabb, legdurvább drum and bass bulin vannak a legfiatalabbak, 14-17 évesek. A finomabb basszus-bulin vannak 18 fölött, breaken 20 fölött, hip-hop, funk 25 fölött – és nincs keveredés. Tehát ha elmész egy zúzós d’n’b bulira, és húsz fölött vagy, akkor nem érted, hogy mi van.

– A te fejedben van keveredés?

– Hát hogyne, mindig. Csak jó zene van, mindegy, hogy milyen. Csak most a legnehezebb mindent játszani, az életkor-függőség miatt nem nagyon van keveredés öregek meg fiatalok közt. Még a mi bulijainkon talán, de különben már nincs erről szó.

– Elektronikus zenéken kívül mit hallgatsz?

– Mindent. Főleg, hogy most a lányom operakórusban énekel, úgyhogy egy csomó klasszikus zenét hallgatok. Most a Toscát tanulja éppen.

– Ez hatással van rád?

– Zenei általánosba jártam, úgyhogy ez megvolt nekem nyolc évig. De más zene, a rock meg ilyenek nem nagyon izgatnak. A népzene... ide nagyon sokat jártam, Kalotaszegre meg Gyimesbe is népzenészekkel. De az akkor volt izgalmas, most már nem.

– Az „akkor” mikor volt?

– Olyan húsz éve. A hetvenes-nyolcvanas évek. Akkor a táncház volt az ellenállás. Jöttünk ide gyűjteni, hallgatni a zenéket, lakodalomba. Különben ezek a gyimesi lakodalmak jutnak eszembe, amikor nagyon zúzós drum and bass buli van. Ott olyan őrület van, mint amikor Gyimesbe jártunk a lakodalmakba, és döngölt földön zúzták az öregek meg a fiatalok. Ott is olyan energiák voltak, hogy brutális. De szerintem már ott is más a helyzet. Villanyorgona van biztos, meg szaxofon. De a Zerkuláék még mindig vannak.

Meg a jazz volt még az, ami akkoriban még nagyon progresszív volt. Én arra emlékszem, hogy Pesten minden nap volt valahol klub. Ma már jó, ha egyszer elcsíped őket. A rockzene az halál, nálunk legalábbis. Szóval nem nagyon hallgatok az elektronikus zenén kívül mást. Egyrészt annyi van ebből, hogy csak győzzem hallgatni.

– Hogy ismerkedtél meg az elektronikus zenével? Volt egy olyan pillanat, amikor rájöttél, hogy „hú, ez kurva jó”?

– Amikor a Tilos az Á-t elkezdtük, rá egy évre jött be nálunk is. Jöttek a külföldiek, hoztak lemezeket, hallgattam. Aztán jött a rádió, de az elején még nem izgatott ez, mert akkor sokkal több jó zene volt más műfajban, jazzben, népzenében, punkban, rockban. És nagyon nehéz volt ezt beépíteni, mert annyira más volt.

Akkor kezdtem ezt komolyabban hallgatni, amikor lelassult, és megjelent a triphop. A Mo’Wax meg hasonló kiadók jöttek, és akkor kinyílt az egész. Mert addig ment 120 bpm-en, vagy 150-en a hardcore, de annyira nem izgatott. Lehet, hogy rossz zenéket hallgattam. Szóval csak 93-94 körül kezdett izgatni. De hát már akkor is mindent játszottam. Én ugyanazt csinálom húsz éve, na jó, tizenöt. De nagyon más volt az elektronikus zene, nagyon nehéz volt beépíteni a többi zene közé. De ez már megfordult.

Idáig úgy volt, hogy mindig az elektronikus zenébe jöttek a hatások, a jazztől kezdve, a rockzenén át a kortárs zenéig. Most megfordul, most minden más zene merít ebből. Most nagy keveredés van, egy csomó zenét, amit hallasz lemezen, azt láthatod a színpadon élőben. Jönnek a live actek, újra jönnek be a zenészek a színpadra, mögöttük meg ott van a producer a kütyükkel.

Ez a stílus egy-egy műfajon belül is nagyon sokféle. Még egy műfajon belül is nehéz többfélét játszani. Ha egy drum and bass vagy break bulin játszom, akkor megpróbálok azon belül mindent bemutatni, a finomabbat, a durvábbat, a lassabbat, a gyorsabbat.

Az a baj, hogy ezek a zenék mind sebességfüggők. A hip-hop 80 és 100-110 bpm között van, 120-130-től jön a break, house, techno, trance, a basszus meg 180 fölött. Ezek mind be vannak szorítva a sebességbe. Ha hip-hop, akkor nem lehet 160, mert az már nem az. Ugyanez a baja a breaknek, a housenak, a trancenek meg a technónak, 115 és 130 közt, de már van olyan break, ami 140 bpm-es. A jamaikaiak 70 bpm-en kezdték el a dub zenét, és most 120-on vannak. Ők is felgyorsultak. Minden sebesség le van már fedve, ezért nincs már új zene. Vagy nagyon lelassulni lehet még, vagy nagyon felgyorsulni, de 180-190 fölött már nem nagyon van hova.


Kérdezett: Balázsi-Pál Előd


Válaszoltak még:


Berecz András mesemondó, népmesegyűjtő
Vujity Tvrtko riporter
Tamás Gábor énekes
Halász Judit színész
Budapest Bár Farkas Róbert zenekarvezető
Horia Roman Patapievici filozófus
Szemerédi Endre matematikus
Nyáry Krisztián irodalmi szerelmeskönyv szerzője, "hobbi irodalomtörténész"
Charly és Pitchin Dirtyphonics
Baricz Gergő énekes
Závada Péter és Havas Patrik Akkezdet Phiai
Péterfy Bori énekesnő
Mogács Dániel humorista
Mága Zoltán hegedűvirtuóz
Bangó Margit magyarnóta-énekes
Till Attila filmrendező, műsorvezető
Gryllus Dániel, Gryllus Vilmos és Szalóki Ági zenészek
Garaczi László író
Kőhalmi Zoltán humorista
Janklovics Péter humorista
Nádas Péter író
György Péter író, esztéta
Albu István rendező
Mezei Gabriella színésznő
Szilasi László író, kritikus, irodalomtörténész
Parti Nagy Lajos író, költő
Bagdy Emőke boldogságpszichológus
Sandro zenebohóc
Krasznahorkai László író
Gergely Tibor óvóbácsi
Bálint Rezső harsonaművész, zenekarvezető
Jankovics Marcell rajzfilmrendező, grafikus, kultúrtörténész, író
Esterházy-Dés alkotópáros
Gyerekek, szülők, nagyszülők karácsonyról és nemcsak
Szarka Gyula és Tamás, Ghymes zenekar
Majorosi Marianna a Csík Zenekar énekesnője
László Beáta fiatal divattervező
Francis W. Scott (alias Bíró Szabolcs) szlovákiai író, énekes, optimista
Mihalkó Gyula kalapkészítő mester
Laurent Maindon rendező, költő, világutazó
Schäffer Erzsébet író, publicista
Tamaka dj, kisherceg
Angele Diabang Brener szenegáli filmrendező
Miqueu Montanaro vándorzenész
Szipál Márton fotóművész
Harry Tavitian zenész, zeneszerző
Csókolom az együttes tagjai
Muuuvi-csapat a rövidfilm-fesztivál szervezői
Goger Attila műrepülő
Hbib, Abdul, Rahma és Arabdul tunéziai kereskedők
Hubay Miklós író, műfordító
a sZempöl zenekar tagjai
Ricardo spanyol freelancer
Hot Jazz Band jazz-zenekar
Ana Bojan a macska- és irodalombarát restaurátor
Dj Vasile lemezlovas
Kiss Tibor énekes-gitáros
Max sármos és ínyenc olasz üzletember
Heinrich Böll író
Yonderboi (ifj. Fogarasi László) zenész
Keleti András és Szinovszki Márton a Colorstar zenekar tagjai
Jaime de Angulo indiánokat kutató antropológus
dr. Juan Antonio Vallejo-Nágera pszichiáter
Csáth Géza író, orvos
Desmond Morris viselkedéskutató
Kis kínai nem érti a nagy kereszténységet
Detlef B. Linke neuropszichológus
Palotai Zsolt lemezlovas
Jung a pszichológus
Dobrovits Mihály orientalista
Yilmaz akinek a szülei választottak feleséget
Kate Thurston új-zélandi utazó
Aman Sethi újságíró
Toni Morrison író
Karafiáth Orsolya költő
Bucsi Orsolya grafikus (Budapest)
Su-jin és Young-chae koreai televíziósok
Emily Bronte az Üvöltő szelek szerzője
Stanislav Lem a Kiberiáda szerzője
Szüsz-Szatmári Réka korrektor
Anna egyetemi hallgató (alias Röné Deszkártesz)
Boldogság-koktél négy világ, egy attitűd
Mihály László újságíró
Kelemen Zoltán informatikus
Kurt Vonnegut író
Karácsonyi Zsolt költő
Sarvadi Paul Kolozsvár
A hegyi beszéd részlet
Tenger Iván Budapest
Mild Zsuzsa informatikus
Sógor Csaba lelkész, RMDSZ-szenátor
Csillik Iharka csillagász
Vígh Zsuzsa diák
Szabó Márta virágárus, Kolozsvár
Áron deszkás
D. Á. képzőművész, Budapest
Thomas Bernhard író
W. SOMERSET (részlet)
Mit kérnének a gyerkőcök az angyaltól
Müller Péter író
Petri György: Mosoly (vers)
Machiavelli
Erőss Zsolt hegymászó
Lázár Ervin író
Susan Sontag: Halálkészlet (részlet)
Körvélyessyné G. Júlia édesanya, nagynéni, keresztanya
A. Gergely András filozófus
Giacomello Roberto, a Csíki Játékszín színésze
Bungie-jumpingolók 2003. augusztus 23.
Kató Béla református lelkész és civil harcos
Kovi pornófilm- rendező
Hermeczi Zsolt Krisna-hívő szerzetes
Mácsai Pál színész
Soós Róbert, filozófia szakos hallgató
Milan Kundera, A lét elviselhetetlen könnyűsége
László Noémi költőnő
Márkus Barbarossa János hangszerkészítő, régiségkereskedő, irodalomszervező
Egyed Emese, irodalomtörténész, költő
Douglas Adams, Galaxis Útikalauz stopposoknak
Boros Zoltán, az RTV magyar adásának volt főszerkesztője
Székely István, a romániai státusirodák vezetője, Kolozsvár
Szilágyi Zsolt, Bihar megyei képviselő, a Reform Tömörülés alelnöke
Németh Zsolt, Fidesz-es országgyűlési képviselő
Szász Jenő, Székelyudvarhely polgármestere
Kardos M. Róbert színművész, Kolozsvár
14 éves gyerekek
Farkas Beáta Amerikából
Demény Péter költő, publicista
Zsigmond Márton képzőművész, pedagógus, tanfelügyelő
Somlyó György költő, Bp.
18 éves diákok
Fodor Sándor író, publicista
Barabás Balázs ProTV-tudósító, a Számítástechnika.hu szerkesztője
Mundruczó Kornél, filmrendező, Bp.
dr. Csedő Csaba István polgármester, Csíkszereda
Detlef Linke, agysebész, neurofilozófus
Székely Melinda, bölcsészhallgató, Kolozsvár
Nagy Benedek, a Vallásügyi Államtanács tanácsosa, (Csíkszereda-) Bukarest
Kovács András Ferenc, költő
Lohinszky Loránd színművész, Marosvásárhely
Kelemen Örs Csongor képzőművész, Csíkszereda
Ady Endre Absolon boldog szégyene c. verse
Mátray László színész, Sepsiszentgyörgy
Woody Allen
Jánosi Antal képzőművész, Csíkszereda
Szt. Ágoston egyházatya
Selyem Zsuzsa irodalmár
Székedi Ferenc újságíró, publicista
R. L., rendőr
Szilágyi Mihály filozófus
B. Mária, 76 éves
T. Sz. Matild néni, 73 éves
Márdirosz Ágnes színésznő, Csíkszereda
Michele (47), tébolyult
Zudor János legújabb kötetébõl
Barabás Olga színházi rendező
Szilágyi István író
Szilágyi Kinga és Csomós Tamás informatikus házaspár
Lázár István mérnök-menedzser, Csíkszereda
Jungel Klára iskolaigazgató, Csíkszereda
Jorge Luis Borges költő, esszéíró
Popper Péter pszichológus, Budapest
Komlósi Gábor sportriporter, a Komlósi Oktatási Stúdió vezetője
Kukorelly Endre költő, író, Bp.
Szabó Tibor, a Figura Színház igazgatója, Gyergyószentmiklós
Rosmer és Rebekka párbeszéde Ibsen Rosmersholm c. drámája alapján
Ficzere Gabriella gyógyszerész-hallgató, Szlovákia
10-11 éves gyerekek
Bárdos Deák (Kamondi) Ágnes énekesnő (most Ági és a fiúk), Bp.
Emile M. Cioran (A világ egyensúlya)
Friedrich Nietzsche (A boldogság tenyészete)
Cristi Marosvásárhelyről, nyugati autókkal kereskedik
Horváth Andor, irodalmár, docens, BBTE
Esterházy Péter író, Budapest
Bartha János 83 éves parasztköltő (Olasztelek)
Gáspár István énekművész (Bp.)
Kötő József színháztörténész
L.M. hajléktalan (Bp, metrólejáró)
A főszereplő Fritz Lang Dr. Mabuse, a játékos c. némafilmjéből
Kovács Levente színházi rendező
Brassói Lapok
Kántor Lajos irodalomtörténész, szerkesztő
György Attila prózaíró és szerkesztő
"A macska" folyóirat
Pascal Bruckner esszéista és regényíró
Ségercz Ferenc népzenész és hangszerkészítő
Széles Anna színésznő
Toldi Levente mozdonyvezető
Anita Garaczi László Fesd feketére c. drámájából
Gáspárik Attila, az Audio-Vizuális Tanács tagja
Bocsárdi László és B. Angi Gabriella színházi rendezõ ill. színésznõ
Dózsa Karola, a Music Pub vécésnénije
Bartalis Gabriella színésznő
Egyed Péter filozófiatörténész, író
Sas Péter művelődéstörténész
Szilágyi N. Sándor kognitív nyelvész
Klein Levente amerikai olvasónk
dr. Veress Albert pszichiáter
Farkas Zsolt irodalomkritikus, esztéta, író
Eckstein Péter szenátor
Charlie (Horváth Károly) rockénekes
Elekes András lelkipásztor
Lászlóffy Aladár költő
Gücü, alias Boda Szabolcs KMDSZ-elnök
Orbán János Dénes költő, író
Elekes Sándor programozó
Kovács Péter RMDSZ kampánystáb-elnök
Panek Kati színésznő
dr. Péntek János nyelvész







24 óra hírei 24 óra cikkei
HIRDETÉS