Jaime de Anguloindiánokat kutató antropológus
A rovatot 2000-2002-ben Zsigmond Andrea vezette Mi teszi Önt boldoggá?Eljön az idő, amikor egy fiatal legény elkezdi rosszul érezni magát, kicsit szomorú, kicsit nyugtalan; ez nagyjából akkor jön el, amikor kezd felnőtt férfivá válni. Az indián vallás A Prérifarkas-történetek valóságos mondakört, sagát alkotnak. A meséket egész Kaliforniában és kelet felé az arizonai és új mexikói pueblók is ismerik. Prérifarkasnak kettős személyisége van. Ő a Teremtő és a Bolond egyszerre. Ez az ellentmondás nagyon fontos. Ha ezt nem értjük meg, teljesen félreértjük az indián észjárást -legalábbis nem értjük meg az irodalmuk. A bölcs és a bolond - Prérifarkas és Prérifarkas Apó két arca. Megjegyzem, hogy nem minősíteném ezeket jónak és gonosznak, mivel az erkölcs ezen felfogása nem játszik nagy szerepet a pit riverek életfelfogásában. Erkölcseik nem sokat foglalkoznak a jóval és rosszal. Nekünk meghatározott viszonyunk van a morális jóval és rosszal kapcsolatban. De úgy gondolom, hogy a pit rivereknél ez nincsen így. Vagy ha mégis, akkor azt nem kényszerítik másokra. Hallottam már az indiánokat így beszélni: – Nem jó, amit ez a fickó csinál... – Hogy érted azt, hogy nem jó? – Hát. .. nem így kell csinálni a dolgokat. ... soha sem csinálták így ... baj lesz belőle. – Akkor miért nem akadályozod meg benne? - Megakadályozni? Hogy akadályozhatnám meg? Ez az ő dolga. A pit riverek (a fiatalabbakat kivéve, akik a Fort Bidwell-i állami iskolába jártak) soha nem értették meg teljesen, mit értünk mi az Isten szó alatt. Ez még azokra is igaz, akik folyékonyan beszélik az amerikai angolt, mint például Vad Bill. Azt kérdezte tőlem: – Mi ez a dolog, amit a fehér emberek Istennek neveznek? Folyton erről beszélnek. Az Isten verje meg ezt, az Isten verje meg azt, az Isten nevében, és az Isten teremtette a világot. Ki ez az Isten, Doki? Azt mondják, hogy Prérifarkas az Indián Isten, de ha azt mondom nekik, hogy Isten Prérifarkas, akkor megharagszanak rám. Miért? – Figyelj, Bill, mondd csak ... az indiánok tényleg azt gondolják, hogy Prérifarkas teremtette a világot? Úgy értem, valóban úgy gondolják? Te tényleg úgy gondolod? – Hát persze ... Miért ne? ... Különben is ... az öregek mindig ezt mondták ... csak nem ugyanazt a mesét mondják mindannyian. Így is hallottam már a történetet: sehol sem volt semmi, csak valami köd. Köd és víz vegyesen, azt mondják, sehol egy talpalatnyi föld, és ez az Ezüstróka ... - Úgy érted, Prérifarkas? – Nem, nem, Ezüstróka. Prérifarkas később jön. Majd meglátod, de először, valahol a ködben, úgy mondják, Ezüstróka vándorolt, és magányosnak érezte magát. Cikuelláduwi mándza cikualásza. Ezüstróka magányosnak érezte magát. Bárcsak találkoznék valakivel, mondogatta magában Ezüstróka. Sétált a ködben. Találkozott Prérifarkassal. "Gondoltam, hogy találkozni fogok valakivel", mondta. Prérifarkas ránézett, de nem szólt semmit. "Hová mész?", kérdezte Róka. "TE hová mész? Miért vándorolsz?" "Mert nyugtalan vagyok." "Én is vándorolok", mondta Prérifarkas; "Én is nyugtalan vagyok és vándorolok". "Gondoltam, hogy találkozom valakivel, gondoltam, hogy találkozom valakivel. Vándoroljunk együtt. Jobb ketten együtt vándorolni, mindig ezt mondják ... – Várj egy kicsit, Bill ... Ki mondta ezt? – Róka. Nem tudom, kire gondolt, amikor azt mondta, hogy mindig ezt mondják. Furcsa, nem? Hogyan beszélhetett más emberekről, mikor azelőtt még nem is létezett senki? Nem tudom ... Néha ezen én magam is csodálkozom. Megkérdeztem néhány öreget, és ők azt mondják: "én is éppen ezen csodálkozom, de mindig így mesélték. És aztán meghallod, hogy a pajutok máshogy mesélik! És a saját népünk lejjebb a folyó mentén, ők is egy kicsit másképp mesélik, mint mi.Doki, lehet, hogy az egész dolog soha nem is történt meg ... És lehet, hogy megtörtént, de mindenki másképp mondja el. Tudod, az emberek gyakran csinálják ezt.... – No, csak folytasd a történetet. Azt mondtad, Róka találkozott Prérifarkassal. .. – Ja, igen ... Hát, ez a Prérifarkas azt mondja: "Most mit fogunk csinálni?" "Mit gondolsz?", kérdezi a Róka. "Nem tudom", válaszolja Prérifarkas. "Akkor én megmondom: TEREMTSÜK MEG A VILÁGOT." "És azt hogy fogjuk csinálni?" "ÉNEKELNI FOGUNK", mondja a Róka. Így aztán énekeltek, ott fenn az égben. Énekeltek és dobogtak, és körbe-körbe táncoltak egymás körül, aztán a Róka azt gondolta magában: "FŰCSOMÓ, gyere!!!" Így hozta oda a gondolatával. Hamarosan ott volt a kezében. És végig énekelt, miközben a kezében volt. Mindketten énekeltek és dobogtak. Hirtelen Róka eldobta azt a fűcsomót, azt a capettiát, ledobta a felhők közé. "Ne nézz le!", mondta a Prérifarkasnak. "Énekelj tovább! Hunyd le a szemed, és tartsd csukva, amíg nem szólok." Úgyhogy elég sokáig továbbénekeltek és dobog tak egymás körül. Aztán a Róka azt mondta a Prérifarkasnak: "Most nézz le oda. Mit látsz?" "Látok valamit... látok valamit... de nem tudom, mi az." "Jól van. Hunyd be megint a szemed!" Akkor megint elkezdtek énekelni és dobogni, és Róka azt gondolta, és azt kívánta: Nőj meg! Nőj meg! "Most nézz le megint. Mit látsz?" "Egyre nagyobb!" "Hunyd le a szemed megint, és ne nézz le!" És tovább énekeltek és dobogtak ott fenn az égben. "Most nézz le újra!" "Óóó! Most már elég nagy!" mondta a Prérifarkas. Így teremtették a világot, Doki. Aztán mindketten leugrottak rá, és még egy kicsit növesztették. Aztán csináltak hegyeket és völgyeket; csináltak fákat és köveket, meg mindent. Sokáig tartott nekik, hogy ezt mind megcsinálják! – Nem csináltak embereket is? – Nem. Embereket nem. Indiánokat nem. Az indiánok sokkal később jöttek, azután, hogy a világot elrontotta egy bolond asszony, Vöcsök. De ez hosszú történet. .. Majd egyszer elmesélem. – Rendben van, Bill, de valamit még mondj meg nekem: most már volt világ; aztán volt egy csomó állat, ami ott élt, de akkor még nem voltak emberek... ? – Hogyhogy nem voltak emberek? Az állatok nem emberek? - De igen... de... – Nem indiánok, de emberek, élőlények ... Mit jelent az, hogy állat? – Hát. .. hogy van az "állat" pit river nyelven? – ... Nem tudom ... – De ha mondani akarnád? – Hát. .. azt hiszem, valami olyasmit mondanék, hogy tíqáde-wade túákádzi (egész-világ, minden élő) ... Azt hiszem, ez jelenti azt, hogy állat, Doki. – Nem értem, miért, Bill. Ez embereket is jelent. Az emberek is élnek, nem? – Persze, éppen ezt mondom. Minden él, még a kövek is, még a pad is, amin ülsz. Valaki valamilyen célból készítette azt a padot, nem? Hát akkor él, nem? Minden él. Ebben hisznek az indiánok. A fehéremberek azt gondolják, hogy minden halott... – Figyelj, Bill. Hogy mondod azt, hogy "emberek"? – Nem tudom ... azt hiszem, isznek. – Azt hittem, az indiánt jelent. – Mondd csak ... nem vagyunk emberek?! – A fehérek is azok! – A fenét azok! lnilláduwinak hívjuk őket, csavargónak, ők csak csavargók. Nem hiszik, hogy bármi is él. Ők maguk is halottak. Én ezt nen hívom "embernek". Okosak, de nem tudnak semmit sem. Az indián tánc Az indián tánc alapja a dobbantás. Nem a sarok felemelésén és lábujjhegyre álláson alapszik, mint a mi táncunk. Ellenkezőleg, a láb, egyenesen felemelik a földről, megint egyenesen leteszik, aztán minteg belenyomják a földbe a térd meghajlításával. Így előáll a súlyosság és ruganyos könnyedség kombinációja. Egy tipikus indián tánc egész éjjel tart. A táncosok nagyjából óránkél előjönnek és táncolnak. A táncok között az emberek megpróbálnak ébren maradni. Az indiánok láthatólag élvezik az alváshiányt és az erőfeszítést, hogy ébren maradjanak. Úgy tűnik, ez arra szolgál, hogy az éjszaka során látott összes előadást egy álomszerű egésszé gyúrják össze. Az indián szónoklás Az indián szónoknak különleges tehetségre van szüksége. Egy szabályos beszédnek emelkedett, archaikus nyelven kell elhangoznia. Ezt magas, modulálatlan hangon kell előadni gyors mondatokban, amiket csak rövid csendek szakítanak meg. Csak néhány ember tudja, hogyan kell ezt csinálni. Az indián szerencse Robert Spring volt az, aki először megértette velem a dinihowit. - Ezt hívják az indiánok szerencsének. Egy férfinak szerencsére van szüksége, mindegy, hogy játékról vagy vadászatról, vagy szerelmeskedésről, vagy bármiről van szó, ha csak nem akar közönséges indián lenni ... mint én. Hanyatt feküdtünk egy borókafenyő alatt. Rövid hallgatás után folytatta: – Amikor egy legény fiatal, mindenki azzal nyaggatja, hogy menjen a hegyekbe, és szerezzen magának egy dinihowit. Az öregek azt mondják: "Soha nem viszed semmire, ha nem mész és kapsz el egy dinihowit". És aztán hallod, ahogy más fickók hencegnek a szerencséjükkel a játékban, vagy hogy hogyan szereztek egy jó dinihowit a vadászathoz. Eljön az idő, amikor egy fiatal legény elkezdi rosszul érezni magát, kicsit szomorú, kicsit nyugtalan; ez nagyjából akkor jön el, amikor kezd felnőtt férfivá válni. Aztán elkezd "kóborolni", mi ezt kóborlásnak hívjuk. Azt mondják: "Hagyd békén, kóborol". Ez az az idő, amikor elmész a hegyekbe, és nem jössz haza, egész éjjel távol maradsz, félsz és sírsz; kéthárom napig nem eszel semmit. Néha a tieid aggódni kezdenek, utánad jönnek, de te kövekkel dobálod meg őket: "Menjetek innen, nem kelletek, hagyjatok békén!" Kezdesz éhes lenni, szédülsz, félsz a grizzli medvéktől. Lehet, hogy elalszol, és valaki jön és felkelt, talán egy farkas, meglöki a fejed a lábával, talán egy szajkó belecsíp az arcodba, es egy kis légy bemegy a füledbe, és azt mondja: "Hé! Kelj fel! Mit csi! itt? A tieid aggódnak érted! Haza kéne menned! Láttam, hogy itt kóborolsz sírva, éhesen, szánlak téged, kedvellek téged. Segítek neked gyelj, ez az énekem. Jegyezd meg ezt az éneket. Amikor kellek, ide és elénekled az énekemet. Meg foglak hallani. Eljövök utánad ... Azt mondtam Robert Springnek: – De akkor nem értem, mi a különbség a dinihowi és a damágome között ... – Nincs különbség. Ugyanaz. Csak damágoméjuk a varázslónak van. – Hogy szerez a doktor a damágomét? – Éppen úgy, ahogy te meg én dinihowit. Elmegy a hegyre. Sír. Valaki jön, és azt mondja: "Ez az énekem, segítek neked". – Akkor nem látok semmi különbséget. – Mondom, hogy nincs különbség. Csak dinihowijuk a hozzád hasonló egyszerű indiánoknak van, damágoméjuk pedig a varázslódoknak... Hát, mondom, lehet, hogy van valami különbség. A damágome kicsit gonosz, veszekedős, mindig vitatkozik. A dinihowi békésebb. részletek Jaime de Angulo: Indián mesék c. könyvének függelékéből. Jaffa Kiadó, Budapest, 2006. Válaszoltak még:Berecz András mesemondó, népmesegyűjtő Vujity Tvrtko riporter Tamás Gábor énekes Halász Judit színész Budapest Bár Farkas Róbert zenekarvezető Horia Roman Patapievici filozófus Szemerédi Endre matematikus Nyáry Krisztián irodalmi szerelmeskönyv szerzője, "hobbi irodalomtörténész" Charly és Pitchin Dirtyphonics Baricz Gergő énekes Závada Péter és Havas Patrik Akkezdet Phiai Péterfy Bori énekesnő Mogács Dániel humorista Mága Zoltán hegedűvirtuóz Bangó Margit magyarnóta-énekes Till Attila filmrendező, műsorvezető Gryllus Dániel, Gryllus Vilmos és Szalóki Ági zenészek Garaczi László író Kőhalmi Zoltán humorista Janklovics Péter humorista Nádas Péter író György Péter író, esztéta Albu István rendező Mezei Gabriella színésznő Szilasi László író, kritikus, irodalomtörténész Parti Nagy Lajos író, költő Bagdy Emőke boldogságpszichológus Sandro zenebohóc Krasznahorkai László író Gergely Tibor óvóbácsi Bálint Rezső harsonaművész, zenekarvezető Jankovics Marcell rajzfilmrendező, grafikus, kultúrtörténész, író Esterházy-Dés alkotópáros Gyerekek, szülők, nagyszülők karácsonyról és nemcsak Szarka Gyula és Tamás, Ghymes zenekar Majorosi Marianna a Csík Zenekar énekesnője László Beáta fiatal divattervező Francis W. Scott (alias Bíró Szabolcs) szlovákiai író, énekes, optimista Mihalkó Gyula kalapkészítő mester Laurent Maindon rendező, költő, világutazó Schäffer Erzsébet író, publicista Tamaka dj, kisherceg Angele Diabang Brener szenegáli filmrendező Miqueu Montanaro vándorzenész Szipál Márton fotóművész Harry Tavitian zenész, zeneszerző Csókolom az együttes tagjai Muuuvi-csapat a rövidfilm-fesztivál szervezői Goger Attila műrepülő Hbib, Abdul, Rahma és Arabdul tunéziai kereskedők Hubay Miklós író, műfordító a sZempöl zenekar tagjai Ricardo spanyol freelancer Hot Jazz Band jazz-zenekar Ana Bojan a macska- és irodalombarát restaurátor Dj Vasile lemezlovas Kiss Tibor énekes-gitáros Max sármos és ínyenc olasz üzletember Heinrich Böll író Yonderboi (ifj. Fogarasi László) zenész Keleti András és Szinovszki Márton a Colorstar zenekar tagjai Jaime de Angulo indiánokat kutató antropológus dr. Juan Antonio Vallejo-Nágera pszichiáter Csáth Géza író, orvos Desmond Morris viselkedéskutató Kis kínai nem érti a nagy kereszténységet Detlef B. Linke neuropszichológus Palotai Zsolt lemezlovas Jung a pszichológus Dobrovits Mihály orientalista Yilmaz akinek a szülei választottak feleséget Kate Thurston új-zélandi utazó Aman Sethi újságíró Toni Morrison író Karafiáth Orsolya költő Bucsi Orsolya grafikus (Budapest) Su-jin és Young-chae koreai televíziósok Emily Bronte az Üvöltő szelek szerzője Stanislav Lem a Kiberiáda szerzője Szüsz-Szatmári Réka korrektor Anna egyetemi hallgató (alias Röné Deszkártesz) Boldogság-koktél négy világ, egy attitűd Mihály László újságíró Kelemen Zoltán informatikus Kurt Vonnegut író Karácsonyi Zsolt költő Sarvadi Paul Kolozsvár A hegyi beszéd részlet Tenger Iván Budapest Mild Zsuzsa informatikus Sógor Csaba lelkész, RMDSZ-szenátor Csillik Iharka csillagász Vígh Zsuzsa diák Szabó Márta virágárus, Kolozsvár Áron deszkás D. Á. képzőművész, Budapest Thomas Bernhard író W. SOMERSET (részlet) Mit kérnének a gyerkőcök az angyaltól Müller Péter író Petri György: Mosoly (vers) Machiavelli Erőss Zsolt hegymászó Lázár Ervin író Susan Sontag: Halálkészlet (részlet) Körvélyessyné G. Júlia édesanya, nagynéni, keresztanya A. Gergely András filozófus Giacomello Roberto, a Csíki Játékszín színésze Bungie-jumpingolók 2003. augusztus 23. Kató Béla református lelkész és civil harcos Kovi pornófilm- rendező Hermeczi Zsolt Krisna-hívő szerzetes Mácsai Pál színész Soós Róbert, filozófia szakos hallgató Milan Kundera, A lét elviselhetetlen könnyűsége László Noémi költőnő Márkus Barbarossa János hangszerkészítő, régiségkereskedő, irodalomszervező Egyed Emese, irodalomtörténész, költő Douglas Adams, Galaxis Útikalauz stopposoknak Boros Zoltán, az RTV magyar adásának volt főszerkesztője Székely István, a romániai státusirodák vezetője, Kolozsvár Szilágyi Zsolt, Bihar megyei képviselő, a Reform Tömörülés alelnöke Németh Zsolt, Fidesz-es országgyűlési képviselő Szász Jenő, Székelyudvarhely polgármestere Kardos M. Róbert színművész, Kolozsvár 14 éves gyerekek Farkas Beáta Amerikából Demény Péter költő, publicista Zsigmond Márton képzőművész, pedagógus, tanfelügyelő Somlyó György költő, Bp. 18 éves diákok Fodor Sándor író, publicista Barabás Balázs ProTV-tudósító, a Számítástechnika.hu szerkesztője Mundruczó Kornél, filmrendező, Bp. dr. Csedő Csaba István polgármester, Csíkszereda Detlef Linke, agysebész, neurofilozófus Székely Melinda, bölcsészhallgató, Kolozsvár Nagy Benedek, a Vallásügyi Államtanács tanácsosa, (Csíkszereda-) Bukarest Kovács András Ferenc, költő Lohinszky Loránd színművész, Marosvásárhely Kelemen Örs Csongor képzőművész, Csíkszereda Ady Endre Absolon boldog szégyene c. verse Mátray László színész, Sepsiszentgyörgy Woody Allen Jánosi Antal képzőművész, Csíkszereda Szt. Ágoston egyházatya Selyem Zsuzsa irodalmár Székedi Ferenc újságíró, publicista R. L., rendőr Szilágyi Mihály filozófus B. Mária, 76 éves T. Sz. Matild néni, 73 éves Márdirosz Ágnes színésznő, Csíkszereda Michele (47), tébolyult Zudor János legújabb kötetébõl Barabás Olga színházi rendező Szilágyi István író Szilágyi Kinga és Csomós Tamás informatikus házaspár Lázár István mérnök-menedzser, Csíkszereda Jungel Klára iskolaigazgató, Csíkszereda Jorge Luis Borges költő, esszéíró Popper Péter pszichológus, Budapest Komlósi Gábor sportriporter, a Komlósi Oktatási Stúdió vezetője Kukorelly Endre költő, író, Bp. Szabó Tibor, a Figura Színház igazgatója, Gyergyószentmiklós Rosmer és Rebekka párbeszéde Ibsen Rosmersholm c. drámája alapján Ficzere Gabriella gyógyszerész-hallgató, Szlovákia 10-11 éves gyerekek Bárdos Deák (Kamondi) Ágnes énekesnő (most Ági és a fiúk), Bp. Emile M. Cioran (A világ egyensúlya) Friedrich Nietzsche (A boldogság tenyészete) Cristi Marosvásárhelyről, nyugati autókkal kereskedik Horváth Andor, irodalmár, docens, BBTE Esterházy Péter író, Budapest Bartha János 83 éves parasztköltő (Olasztelek) Gáspár István énekművész (Bp.) Kötő József színháztörténész L.M. hajléktalan (Bp, metrólejáró) A főszereplő Fritz Lang Dr. Mabuse, a játékos c. némafilmjéből Kovács Levente színházi rendező Brassói Lapok Kántor Lajos irodalomtörténész, szerkesztő György Attila prózaíró és szerkesztő "A macska" folyóirat Pascal Bruckner esszéista és regényíró Ségercz Ferenc népzenész és hangszerkészítő Széles Anna színésznő Toldi Levente mozdonyvezető Anita Garaczi László Fesd feketére c. drámájából Gáspárik Attila, az Audio-Vizuális Tanács tagja Bocsárdi László és B. Angi Gabriella színházi rendezõ ill. színésznõ Dózsa Karola, a Music Pub vécésnénije Bartalis Gabriella színésznő Egyed Péter filozófiatörténész, író Sas Péter művelődéstörténész Szilágyi N. Sándor kognitív nyelvész Klein Levente amerikai olvasónk dr. Veress Albert pszichiáter Farkas Zsolt irodalomkritikus, esztéta, író Eckstein Péter szenátor Charlie (Horváth Károly) rockénekes Elekes András lelkipásztor Lászlóffy Aladár költő Gücü, alias Boda Szabolcs KMDSZ-elnök Orbán János Dénes költő, író Elekes Sándor programozó Kovács Péter RMDSZ kampánystáb-elnök Panek Kati színésznő dr. Péntek János nyelvész |
|