• Megosztás:

Gergely Tibor

óvóbácsi

A rovatot 2000-2002-ben
Zsigmond Andrea vezette

Mi teszi Önt boldoggá?



Volt olyan kisfiú, aki időnként anyának szólított, vagy az egyik kislány pl. azt kérdezte, hogy az otthoni anyukám mikor jön?

Gergely Tibor óvóbácsival a Hajnal negyedi Waldorf-központ udvarán beszélgettünk. Párbeszédünket többször is meg kellett szakítanunk, hol a körülöttünk hancúrozó gyerekek, hol a szülők kérdései miatt.


Mi tesz téged boldoggá?

− Rögtön belevágunk a közepébe?


Igen, mert ez az alapkérdés. Nehéz kérdés?

− Igen, bár sokat gondolkodtam rajta. Sok mindent lehetne erről mondani, de mégis úgy megdob, amikor hirtelen megkérdezik, hogy milyen ez az állapot. Merthogy sokszor nem tudom...


Kényelmetlen kérdésnek érzed? Túl személyes?

− Nem ezért. Érdekes, hogy ha egy gyereknek tesszük fel ezt a kérdést, vagy egy gyerekre gondolunk közben, akkor könnyebb azt mondani, hogy jaj, de boldog ez a gyermek. Így, felnőttként, azt mondani, hogy „na, én boldog vagyok”, vagy valami boldoggá tesz, kicsit fura. Mert annyi minden történik, jó is, rossz is, és akkor eközben mégis úgy érezni, hogy alapjában véve boldogak vagyunk... De ez talán mégsem rossz gondolat. Azt hiszem, hogy végül is az élethez való hozzáállás kérdése az, hogy akkor most azt mondom, hogy én boldog vagyok, erre összpontosítok, és eszerint élek.


Akkor ez valamilyen szinten elhatározás, döntés kérdése, hogy valaki boldog-e vagy sem?

− Én így érzem, igen.


És annak, hogy te boldog legyél, van valami köze a szakmádhoz, elégtételt jelent számodra, hogy óvóbácsiként dolgozol?

− Igen, ha végül is eldöntjük, hogy keressük azt, ami minket boldoggá tesz, akkor a „szakmaválasztásomról” is elmondhatom, hogy valami boldogságot kerestem benne. Ez a beszélgetés is egy alkalom arra, az megfogalmazzam, hogy mi az, ami ebben a szakmában engem boldogít. Például ez (nevetve). (Hangos gyerekzsivaj, kacagás hallatszik az udvarról)

Annyira érdekes kisgyerekekkel együtt lenni, rengeteg örömet tudnak okozni a mosollyal, jókedvvel, játékossággal. Ehhez persze az is kell, hogy én megfelelően rá legyek hangolva, mert az együttlét fárasztó is tud lenni, főleg, ha eleve kimerülten, lehangoltan indulok neki.


A türelemmel különben hogy állsz?

− Gyakorlom (nevet). Szerintem a türelem szoros kapcsolatban áll a boldogsággal. Akkor szoktuk mondani, hogy boldogok vagyunk, amikor valamilyen sikert értünk el, vagy nagyon jó dologban részesültünk. De nem az a legnagyobb elégtétel, amikor a nehéz helyzeteket is uralni tudom? Nem érdekes, hogy még egy gyerek is ki tud hozni a béketűrésünkből? Az ilyen szoros helyzetekben mindig igyekszem megtalálni a kiutat anélkül, hogy kiesnék a saját szerepemből, béketűrésemből.



Te filozófiát végeztél, innen az óvóbácsiságig milyen az út?

− Vannak közös vonások (erre a kérdező vonja fel a szemöldökét). A filozófiára az jellemző, hogy kérdéseket tesz fel. Az egyik ilyen kérdés, hogy mi az élet értelme, célja? Már fél válasz a kérdésre, ha tudjuk, hogy honnan jöttünk, hogyan kerültünk oda, ahol most vagyunk. Ezért jó megnézni, hogy a gyerekek hogyan élnek. Azon szoktam sokszor csodálkozni, hogy menyire nyitottak ebben a korban, mekkora örömmel tudják felfedezni a körülöttük, bennük lévő dolgokat. Ez számomra is egy örömforrást jelent, amikor résztvevője, szemlélője lehetek ezeknek az örömteli felfedezéseknek.



Az óvóbácsi szó hallatán sokan eleve elcsodálkoznak, hiszen ez tipikusan egy nőies szakmaként van elkönyvelve. Te mit gondolsz erről?

− Több óvónővel is beszéltem erről, és sokan azt mondták, hogy annyira mégsem elütő, tehát el tudtak fogadni. Meg azzal, hogy valakik felvettek, nyilván azt gondolták, hogy ez lehetséges, vagy nem annyira lehetetlen. (mosolyogva) Tény, hogy sok olyan tulajdonság van, amire azt mondják, hogy inkább a nőkre vall, ilyen a finomság vagy a kedvesség. Vagy eleve az, hogy eddig a korig azért inkább az anya neveli a gyereket, és úgy kerül be az óvodába, hogy valamilyen szinten még az anyját keresi a nevelőben is. Én azt érzem, hogy a gyerekek elfogadtak, és én is igyekeztem megadni azt, amire szükségük volt. Volt olyan kisfiú, aki időnként anyának szólított, vagy az egyik kislány pl. azt kérdezte, hogy az otthoni anyukám mikor jön?


A magyarországi óvóbácsiknak létezik már egyfajta érdekvédelmi szervezete is, bár ők sincsenek túl sokan. Ők például azt állítják, hogy túlságosan elnőiesedett ez a szakma, pedig olyan kicsi korban is szükség lenne a férfi modellekre a tanintézményekben is.

− Ez is benne van, nyilván. Érzem is, hogy mintha a fiúk jobban ragaszkodnának hozzám. Sokan példaképet látnak bennem, és például csodálkoznak, hogy hű, milyen nagy vagyok és erős, fel tudom emelni a gyerekeket (nevet). A játékok között is lehet találni olyat, amit jobban le tud vezetni egy óvóbácsi, mint egy óvónéni.


Miért éppen a Waldorf-óvoda?

− Ez is kapcsolódik a filozófiai tanulmányaimhoz. Már az egyetem alatt kezdett vonzani a Waldorf-pedagógia, ekkor hallottam róla először, és rögtön felkeltette az érdeklődésemet. Tetszett a neveléshez való hozzáállása, az, hogy fő alapelve szerint az embert teljes egészében és sokoldalúságában szemlélje. Tehát azt szeretné elérni, hogy ne csak egyirányú, szellemi nevelést kapjon a gyermek, hanem érzelmi, értelmi és akarati szinteken is meglegyen a lehetősége a kibontakozásra. Munkámmal, jelenlétemmel én is ehhez szeretnék hozzájárulni, és örömmel fog eltölteni a tudat, ha a kezem közül kikerült és felnőtté vált gyerekek nem arra fognak gondolni, hogy mennyire ellőtték a neveltetésüket (nevet).

A Waldorf-szellemiség a szabadság szemléletében gyökerezik, a fő szempont a szabadságra nevelés. Itt hangsúlyoznám ki, hogy a boldogság melletti döntésemet csak szabadon tudom meghozni. A gyerek nem úgy szabad, mint a felnőtt, de ahhoz, hogy majd szabad döntéseket hozhasson felnőtt korában, már óvodáskorban el kell kezdődnie a szabadság kiművelésének. Hallottam egy jó példát: az a munka, ami óvodáskorban történik, az nem olyan, mint a retekültetés, hogy elültetjük, és pár hét, vagy hónap múlva már látszik a hatása, hanem olyan mint a faültetés, melynek csak évek múlva lehet meglátni az eredményét.

Kérdezett: Gyöngyi Annamária


Válaszoltak még:


Berecz András mesemondó, népmesegyűjtő
Vujity Tvrtko riporter
Tamás Gábor énekes
Halász Judit színész
Budapest Bár Farkas Róbert zenekarvezető
Horia Roman Patapievici filozófus
Szemerédi Endre matematikus
Nyáry Krisztián irodalmi szerelmeskönyv szerzője, "hobbi irodalomtörténész"
Charly és Pitchin Dirtyphonics
Baricz Gergő énekes
Závada Péter és Havas Patrik Akkezdet Phiai
Péterfy Bori énekesnő
Mogács Dániel humorista
Mága Zoltán hegedűvirtuóz
Bangó Margit magyarnóta-énekes
Till Attila filmrendező, műsorvezető
Gryllus Dániel, Gryllus Vilmos és Szalóki Ági zenészek
Garaczi László író
Kőhalmi Zoltán humorista
Janklovics Péter humorista
Nádas Péter író
György Péter író, esztéta
Albu István rendező
Mezei Gabriella színésznő
Szilasi László író, kritikus, irodalomtörténész
Parti Nagy Lajos író, költő
Bagdy Emőke boldogságpszichológus
Sandro zenebohóc
Krasznahorkai László író
Gergely Tibor óvóbácsi
Bálint Rezső harsonaművész, zenekarvezető
Jankovics Marcell rajzfilmrendező, grafikus, kultúrtörténész, író
Esterházy-Dés alkotópáros
Gyerekek, szülők, nagyszülők karácsonyról és nemcsak
Szarka Gyula és Tamás, Ghymes zenekar
Majorosi Marianna a Csík Zenekar énekesnője
László Beáta fiatal divattervező
Francis W. Scott (alias Bíró Szabolcs) szlovákiai író, énekes, optimista
Mihalkó Gyula kalapkészítő mester
Laurent Maindon rendező, költő, világutazó
Schäffer Erzsébet író, publicista
Tamaka dj, kisherceg
Angele Diabang Brener szenegáli filmrendező
Miqueu Montanaro vándorzenész
Szipál Márton fotóművész
Harry Tavitian zenész, zeneszerző
Csókolom az együttes tagjai
Muuuvi-csapat a rövidfilm-fesztivál szervezői
Goger Attila műrepülő
Hbib, Abdul, Rahma és Arabdul tunéziai kereskedők
Hubay Miklós író, műfordító
a sZempöl zenekar tagjai
Ricardo spanyol freelancer
Hot Jazz Band jazz-zenekar
Ana Bojan a macska- és irodalombarát restaurátor
Dj Vasile lemezlovas
Kiss Tibor énekes-gitáros
Max sármos és ínyenc olasz üzletember
Heinrich Böll író
Yonderboi (ifj. Fogarasi László) zenész
Keleti András és Szinovszki Márton a Colorstar zenekar tagjai
Jaime de Angulo indiánokat kutató antropológus
dr. Juan Antonio Vallejo-Nágera pszichiáter
Csáth Géza író, orvos
Desmond Morris viselkedéskutató
Kis kínai nem érti a nagy kereszténységet
Detlef B. Linke neuropszichológus
Palotai Zsolt lemezlovas
Jung a pszichológus
Dobrovits Mihály orientalista
Yilmaz akinek a szülei választottak feleséget
Kate Thurston új-zélandi utazó
Aman Sethi újságíró
Toni Morrison író
Karafiáth Orsolya költő
Bucsi Orsolya grafikus (Budapest)
Su-jin és Young-chae koreai televíziósok
Emily Bronte az Üvöltő szelek szerzője
Stanislav Lem a Kiberiáda szerzője
Szüsz-Szatmári Réka korrektor
Anna egyetemi hallgató (alias Röné Deszkártesz)
Boldogság-koktél négy világ, egy attitűd
Mihály László újságíró
Kelemen Zoltán informatikus
Kurt Vonnegut író
Karácsonyi Zsolt költő
Sarvadi Paul Kolozsvár
A hegyi beszéd részlet
Tenger Iván Budapest
Mild Zsuzsa informatikus
Sógor Csaba lelkész, RMDSZ-szenátor
Csillik Iharka csillagász
Vígh Zsuzsa diák
Szabó Márta virágárus, Kolozsvár
Áron deszkás
D. Á. képzőművész, Budapest
Thomas Bernhard író
W. SOMERSET (részlet)
Mit kérnének a gyerkőcök az angyaltól
Müller Péter író
Petri György: Mosoly (vers)
Machiavelli
Erőss Zsolt hegymászó
Lázár Ervin író
Susan Sontag: Halálkészlet (részlet)
Körvélyessyné G. Júlia édesanya, nagynéni, keresztanya
A. Gergely András filozófus
Giacomello Roberto, a Csíki Játékszín színésze
Bungie-jumpingolók 2003. augusztus 23.
Kató Béla református lelkész és civil harcos
Kovi pornófilm- rendező
Hermeczi Zsolt Krisna-hívő szerzetes
Mácsai Pál színész
Soós Róbert, filozófia szakos hallgató
Milan Kundera, A lét elviselhetetlen könnyűsége
László Noémi költőnő
Márkus Barbarossa János hangszerkészítő, régiségkereskedő, irodalomszervező
Egyed Emese, irodalomtörténész, költő
Douglas Adams, Galaxis Útikalauz stopposoknak
Boros Zoltán, az RTV magyar adásának volt főszerkesztője
Székely István, a romániai státusirodák vezetője, Kolozsvár
Szilágyi Zsolt, Bihar megyei képviselő, a Reform Tömörülés alelnöke
Németh Zsolt, Fidesz-es országgyűlési képviselő
Szász Jenő, Székelyudvarhely polgármestere
Kardos M. Róbert színművész, Kolozsvár
14 éves gyerekek
Farkas Beáta Amerikából
Demény Péter költő, publicista
Zsigmond Márton képzőművész, pedagógus, tanfelügyelő
Somlyó György költő, Bp.
18 éves diákok
Fodor Sándor író, publicista
Barabás Balázs ProTV-tudósító, a Számítástechnika.hu szerkesztője
Mundruczó Kornél, filmrendező, Bp.
dr. Csedő Csaba István polgármester, Csíkszereda
Detlef Linke, agysebész, neurofilozófus
Székely Melinda, bölcsészhallgató, Kolozsvár
Nagy Benedek, a Vallásügyi Államtanács tanácsosa, (Csíkszereda-) Bukarest
Kovács András Ferenc, költő
Lohinszky Loránd színművész, Marosvásárhely
Kelemen Örs Csongor képzőművész, Csíkszereda
Ady Endre Absolon boldog szégyene c. verse
Mátray László színész, Sepsiszentgyörgy
Woody Allen
Jánosi Antal képzőművész, Csíkszereda
Szt. Ágoston egyházatya
Selyem Zsuzsa irodalmár
Székedi Ferenc újságíró, publicista
R. L., rendőr
Szilágyi Mihály filozófus
B. Mária, 76 éves
T. Sz. Matild néni, 73 éves
Márdirosz Ágnes színésznő, Csíkszereda
Michele (47), tébolyult
Zudor János legújabb kötetébõl
Barabás Olga színházi rendező
Szilágyi István író
Szilágyi Kinga és Csomós Tamás informatikus házaspár
Lázár István mérnök-menedzser, Csíkszereda
Jungel Klára iskolaigazgató, Csíkszereda
Jorge Luis Borges költő, esszéíró
Popper Péter pszichológus, Budapest
Komlósi Gábor sportriporter, a Komlósi Oktatási Stúdió vezetője
Kukorelly Endre költő, író, Bp.
Szabó Tibor, a Figura Színház igazgatója, Gyergyószentmiklós
Rosmer és Rebekka párbeszéde Ibsen Rosmersholm c. drámája alapján
Ficzere Gabriella gyógyszerész-hallgató, Szlovákia
10-11 éves gyerekek
Bárdos Deák (Kamondi) Ágnes énekesnő (most Ági és a fiúk), Bp.
Emile M. Cioran (A világ egyensúlya)
Friedrich Nietzsche (A boldogság tenyészete)
Cristi Marosvásárhelyről, nyugati autókkal kereskedik
Horváth Andor, irodalmár, docens, BBTE
Esterházy Péter író, Budapest
Bartha János 83 éves parasztköltő (Olasztelek)
Gáspár István énekművész (Bp.)
Kötő József színháztörténész
L.M. hajléktalan (Bp, metrólejáró)
A főszereplő Fritz Lang Dr. Mabuse, a játékos c. némafilmjéből
Kovács Levente színházi rendező
Brassói Lapok
Kántor Lajos irodalomtörténész, szerkesztő
György Attila prózaíró és szerkesztő
"A macska" folyóirat
Pascal Bruckner esszéista és regényíró
Ségercz Ferenc népzenész és hangszerkészítő
Széles Anna színésznő
Toldi Levente mozdonyvezető
Anita Garaczi László Fesd feketére c. drámájából
Gáspárik Attila, az Audio-Vizuális Tanács tagja
Bocsárdi László és B. Angi Gabriella színházi rendezõ ill. színésznõ
Dózsa Karola, a Music Pub vécésnénije
Bartalis Gabriella színésznő
Egyed Péter filozófiatörténész, író
Sas Péter művelődéstörténész
Szilágyi N. Sándor kognitív nyelvész
Klein Levente amerikai olvasónk
dr. Veress Albert pszichiáter
Farkas Zsolt irodalomkritikus, esztéta, író
Eckstein Péter szenátor
Charlie (Horváth Károly) rockénekes
Elekes András lelkipásztor
Lászlóffy Aladár költő
Gücü, alias Boda Szabolcs KMDSZ-elnök
Orbán János Dénes költő, író
Elekes Sándor programozó
Kovács Péter RMDSZ kampánystáb-elnök
Panek Kati színésznő
dr. Péntek János nyelvész







24 óra hírei 24 óra cikkei
HIRDETÉS