Számomra az a legnagyobb boldogság, hogyha a munkának, amit végzek, látom az értelmét. Tehát ha itt vagyok és látom, hogy telt ház van az előadáson, amit együtt csináltunk, akkor ez azt jelenti, hogy volt értelme a munkánknak. Ha az ember érzi, hogy értelmetlenül dolgozik, az a legnagyobb boldogtalanság és a legkeserűbb érzés.
Ami egy fantasztikus boldogság volt számomra: ezelőtt pontosan húsz évvel a Káin és Ábel című előadásunkkal Sepsiszentgyörgyön vendégszerepeltünk. Ez egy olyan előadás volt, ami erősen lázadt a diktatúra ellen. Mikor vége volt az előadásnak, húsz percig tartott a taps, s ennek következtében a hatalom képviselői dühösen kirohantak a teremből, elmenekültek. Ennél nagyobb boldogság nem ért a pályám során soha.
Magánéletemben mostanság az a legnagyobb boldogságom, hogy van egy hatéves unokám, aki szenzációsan tehetséges gyerek, s akiből remélem, hogy színész lesz. Már egyéves és kéthónapos korában fellépett, és azóta egyfolytában játszik, most bábszínházban is. Remélem, hogy ő is folytatni fogja a családi hagyományt.