Kedves Andrea!
Szeretnék én is válaszolni arra a kérdésre,
hogy MI TESZI ÖNT BOLDOGGÁ? Ahogy elolvastam néhány választ, azt hiszem, senkit sem ismételek meg. És rövid leszek.
Persze azért vagyok gondban, mert bár megtaláltam ezt a címet a honlapotokon, mégsem tudom, hogy hogy kell
szöveget beküldeni nektek. És azt sem tudom, hogy mennyire lezárt ez az anyag. Tehát amint következik:
Mindaddig nem tudtam, mi a boldogság, amíg meg nem ismertem, és ez sokáig váratott magára. De aztán voltak, akik megajándékoztak vele.
Igy elmondhatom, hogy a boldogság az, amikor egy szempárban csillagok gyúlnak. Ha rádtekintenek ezek a csillagok, akkor rend lesz a világban, nyugalom, megszűnik a félelem, és eláraszt a szépség.
Ez a boldogság. Amikor már nem fontos, hogy birtokolhatod-e, hanem örülsz, hogy vannak. És mindegy, hogy ezek a csillagok egy gyerek szemében gyúlnak, vagy a kedvesed szemében, vagy az öreg néni szemében, akinek segítettél felszállni a buszra.
Amióta azt a két szempárt elvesztettem, keresem a párjukat. Néha meg is találom, és akkor... igen, akkor boldog vagyok.