• Megosztás:

Detlef Linke,

agysebész, neurofilozófus

A rovatot 2000-2002-ben
Zsigmond Andrea vezette

Mi teszi Önt boldoggá?



Az emberi agykéreg szerotonin transzmitteranyaggal dolgozó prefrontalis régióiról van szó. Ebből arra a következtetésre lehet jutni, hogy elértünk a Paradicsom kapujába. Elég lenne csak elektrodákat helyezni a prefrontalis cortexbe.

Egy megoldott probléma: a boldogság és az ész

Az emberi agykéreg szerotonin transzmitteranyaggal dolgozó prefrontalis régióiról van szó. Elég lenne csak elektrodákat helyezni a prefrontalis cortexbe és azt elektromosan úgy ingerelni, hogy erősebb szerotonin-termelésre ösztökéljen.

A legrégebbi filozófiai problémák egyike megoldódott. A boldogság és ész kapcsolatának a gyakorlati életben oly fontos kérdése megnyugtatóan ábrázolható. Az emberek mindig is feltették a kérdést, mennyire igazságos a világ, és nem ritkán kétségbeestek azon, hogy növekszik az igazságtalanság, és nemcsak hogy büntetlen marad az igazságtalan, hanem még “boldogságjavakat” és gazdagságot tud felhalmozni.

E tényre való tekintettel a filozófusok számára nehéz volt annak beláthatóvá tétele, hogy miért is kell az embernek igazságosan élnie, hiszen majd mindenfelé látnivaló, hogy az igazságtalanságot díjazzák és az igazságos élet csak hátrányokkal jár. Voltak filozófiai rendszerek, amelyek azt kívánták megértetni, hogy az igazságosság belső látása már magában is boldogság. A filozófia 2500 évvel ezelőtti első nagy felvirágzásaiban nem hiányoztak a gyakorlati életre vonatkozó utalások sem: nemcsak az igazságosság bensőben megvalósított látása, hanem a gyakorlati életben való megvalósítására irányuló fáradozás is boldogságra vezet. A filozófusok nem ritkán keseredtek el azon, hogy milyen kevesen akarnak megtérni a bölcsesség szeretetének, és nem mindig tudták elkerülni, hogy valamiféle “bosszúból” mindazon javakat, melyekkel az ember a boldogulni törekszenek, “alacsony értékekként” sorolják be. Az érintkezés ilyesféle szerencsétlenségeiből keletkezett ellentétek nem vezetnek a boldogság kérdésének megoldására.

Ezzel nem azt akarom mondani, hogy az agykutatásra kellett várni ahhoz, hogy ezekben a vitatott kérdésekben igazi eredményre jussunk. Az emberiség történetében ész és igazságosság sikerült kapcsolatára rengeteg példa van. Az agykutatás újabb belátásai, eredményei és perspektívái azonban érthetőbbé teszik, hogy miként kerülhet sor az emberrel szemben állított általános követelmények és a gyakorlati életszükségletek közti sikeres kapcsolatra.

Az antik filozófusok arra mutattak rá, hogy a boldogsághoz etikus élet révén lehet eljutni. Ellenfeleik ezt cáfolva látták a világ valóságától, melyben az igazságtalan ember gazdaggá válhat anélkül, hogy még ebben a világban büntetés érné. A tényállás pontosabb elemzései során más eredményre lehet jutni. A viselkedés vezérlésében döntő, és a különböző impulzusok kiegyenlítését végző agyterületek olyan biológiai mechanizmusokkal rendelkeznek, amelyeknek közük van a boldogsághoz. Ez azt jelenti, hogy az igazságos kapcsolat másokkal, sőt a dolgokkal és saját érzéseinkkel – még ha ez nem is egyszerűen a későbbi jutalom elérésének eszköze - maga is élénkíti azokat az agyi mechanizmusokat, amelyek a boldogság megtapasztalásához elengedhetetlenül szükségesek. Az emberi agykéreg szerotonin transzmitteranyaggal dolgozó prefrontalis régióiról van szó.

Ebből arra a következtetésre lehet jutni, hogy elértünk a Paradicsom kapujába. Elég lenne csak elektrodákat helyezni a prefrontalis cortexbe és azt elektromosan úgy ingerelni, hogy erősebb szerotonin-termelésre ösztökéljen. Súlyos pszichikai fájdalom esetén indokolt lehet a szerotonin-anyagcsere fokozására törekedni. A prefrontális cortex jelentős szerepének felismerése azonban a terapikus lehetőségeken túlmenően hozzásegíthet az igazságos emberi viselkedés és lelki jólét profilaxisához, azaz a betegségek kialakulásának elkerüléséhez.

Nem kevés olyan filozófus volt - elég csak Ludwig Wittgensteinre gondolni -, aki a filozófiát valamiféle terápiaként kívánta űzni. Egyetértek a filozófia valamiféle gyógyászatként való felfogásával, ám úgy vélem, fontos, hogy a terápia előtt visszanyerjük a profilaxis, a megelőzés lehetőségeit. A filozófia és a gyógyászat egyaránt a lélek betegségeinek megakadályozására törekszik. Annak felfedezése, hogy a prefrontális cortex az igazságosságot éppúgy szolgálja, mint a boldogságot, egy új, gyümölcsöző szövetséget ígér a diszciplínák között.

A különböző dolgok közti kiegyenlítés keresését, továbbá az információk többé vagy kevésbé egyidejű aktiválását a célból, hogy a döntési folyamatok rendelkezésére álljanak, nem lehet egyszerűen úgy manipulálni, hogy megteremtsék a boldogság lehetőségét. Ahogy a gyógyászati technikák beavatkozásai, úgy a filozófiai fogalmak sem mentesítik a megfelelő individuumot és az agyat attól a feladattól, hogy maga állítsa elő a dolgok igaz összefüggését: a manipuláció nem pótolhatja az életet. Gyógyszerészeti anyagok segíthetnek szélsőséges válsághelyzetekben, de nem óvják meg az érintett individuumot attól, hogy olyan életvilágbeli tartalmakkal szembesüljön, amelyek az aktiválódott neuronok révén kívánják meg tekintetbe vételüket. Az igazságosság filozófiai fogalmának (és a vele összeköttetésben lévő sok egyéb fogalomnak, így például az észnek) a róla való elgondolkodással nem kell rögtön kialakítania az agyfunkciók és a hétköznapi tevékenységek igazságos egyensúlyát. Az élet kívánja meg ezt - de megint csak nem mint valamiféle kultusz-fogalom, hanem az igazságosság gyakorlati fenntartásának helye, mely lehetővé teszi az agyfunkciók kiegyensúlyozását.

Az élet döntéseket kíván. Aki nem dönt helyesen, annak a veszélynek teszi ki magát, hogy ellenségek közé kerül. Boldogság helyett ellenségességet tapasztal, és a lélek feszültségíve mélységesen boldogtalanná válik. Olykor ugyan képzelheti azt az ember, hogy az én boldogságot és megelégedettséget érez, ám a lélek, melyet a feszültségív éltet, szenvedni fog, és szélsőséges esetben az én valamiféle surítményére redukálódik. A psziché sérülése boldogtalansággal jár, amivel szemben ‘a redukált lelket legalább az én kárpótolja’ nyelvhasználat nem sokat segít.

A nyelvi megszokások révén a boldogtalanságból kivezető út megtalálása még nehezebbé válhat, mert akik elveszítik a lélek feszültségívét, azok az egész történés felelősségét másokra hárítják át. Így aztán a lélek új kibontakoztatásának lehetőségét eltorlaszolják. Ezért tanácsos kezdettől fogva azt a feszültségívet, amit észnek nevezünk, kibontakoztatni. Az énnek és másoknak a szembeállítása jobb esetben csak különleges esetét jelenti az ész feszültségívének. Ezt az ember úgy alakítja a legjobban, ha az én érdekeit nagyobb távlatban mérlegeli.
Az ész az a képesség, mely lehetővé teszi, hogy kibírjuk a feszültséget és hogy ellen tudjunk állni az olyan határmegvonások kísértésének, melyek mögött titkos boldogságot kellene keresni.
Az ész ezáltal az igazságosság lehetővé tétele. Igaznak lenni az emberekkel és igazságosnak lenni az emberek között - ez a boldogság legfőbb lehetősége. Ez érzelmi erőt feltételez: azt, hogy kibírjuk a feszültséget. Így az észnek az igazságosságot megvalósító képessége tekintélyes és intenzív érzelmi összetevőt tartalmaz.

Az igaz bánásmód a dolgokkal, a szavakkal, a gondolatokkal és az emberekkel túlmegy a Tízparancsolat mózesi törvényén. Olyan ész bevonásával jár, amely felelősséget érez az emberek, de lehetőleg még több iránt. Ez a több kockázatos.

Ez azonban, az agymodellen túlmenően az emberi közösség etikai törvényeinek a kozmológiai törvényszerűségekhez kötődésére utal - miként azt a görögség első filozófusai is megfogalmazni törekedtek. A mai kozmológiában eltűnni látszik az ember különössége. A dolgok kozmológiai értelemben vett keletkezése és eltűnése, valamint ezeknek a törvényeknek igazságosságként való értelmezése közepette az individualitás és az etika teljesen figyelmen kívül kerülhet. Másfelől a kozmológiai távlat nemcsak az ember természetfilozófiai, hanem természettudományos dimenzióit is feltárhatja, egészen az agykutatásig. Számomra ez fontos feladatnak tűnik. Azt remélem, hogy kimutatható: az emberiség etikai alapelvei boldogságként a természet történésébe íródhatnak.

fordította: Tillmann J. A. fordítása


Válaszoltak még:


Berecz András mesemondó, népmesegyűjtő
Vujity Tvrtko riporter
Tamás Gábor énekes
Halász Judit színész
Budapest Bár Farkas Róbert zenekarvezető
Horia Roman Patapievici filozófus
Szemerédi Endre matematikus
Nyáry Krisztián irodalmi szerelmeskönyv szerzője, "hobbi irodalomtörténész"
Charly és Pitchin Dirtyphonics
Baricz Gergő énekes
Závada Péter és Havas Patrik Akkezdet Phiai
Péterfy Bori énekesnő
Mogács Dániel humorista
Mága Zoltán hegedűvirtuóz
Bangó Margit magyarnóta-énekes
Till Attila filmrendező, műsorvezető
Gryllus Dániel, Gryllus Vilmos és Szalóki Ági zenészek
Garaczi László író
Kőhalmi Zoltán humorista
Janklovics Péter humorista
Nádas Péter író
György Péter író, esztéta
Albu István rendező
Mezei Gabriella színésznő
Szilasi László író, kritikus, irodalomtörténész
Parti Nagy Lajos író, költő
Bagdy Emőke boldogságpszichológus
Sandro zenebohóc
Krasznahorkai László író
Gergely Tibor óvóbácsi
Bálint Rezső harsonaművész, zenekarvezető
Jankovics Marcell rajzfilmrendező, grafikus, kultúrtörténész, író
Esterházy-Dés alkotópáros
Gyerekek, szülők, nagyszülők karácsonyról és nemcsak
Szarka Gyula és Tamás, Ghymes zenekar
Majorosi Marianna a Csík Zenekar énekesnője
László Beáta fiatal divattervező
Francis W. Scott (alias Bíró Szabolcs) szlovákiai író, énekes, optimista
Mihalkó Gyula kalapkészítő mester
Laurent Maindon rendező, költő, világutazó
Schäffer Erzsébet író, publicista
Tamaka dj, kisherceg
Angele Diabang Brener szenegáli filmrendező
Miqueu Montanaro vándorzenész
Szipál Márton fotóművész
Harry Tavitian zenész, zeneszerző
Csókolom az együttes tagjai
Muuuvi-csapat a rövidfilm-fesztivál szervezői
Goger Attila műrepülő
Hbib, Abdul, Rahma és Arabdul tunéziai kereskedők
Hubay Miklós író, műfordító
a sZempöl zenekar tagjai
Ricardo spanyol freelancer
Hot Jazz Band jazz-zenekar
Ana Bojan a macska- és irodalombarát restaurátor
Dj Vasile lemezlovas
Kiss Tibor énekes-gitáros
Max sármos és ínyenc olasz üzletember
Heinrich Böll író
Yonderboi (ifj. Fogarasi László) zenész
Keleti András és Szinovszki Márton a Colorstar zenekar tagjai
Jaime de Angulo indiánokat kutató antropológus
dr. Juan Antonio Vallejo-Nágera pszichiáter
Csáth Géza író, orvos
Desmond Morris viselkedéskutató
Kis kínai nem érti a nagy kereszténységet
Detlef B. Linke neuropszichológus
Palotai Zsolt lemezlovas
Jung a pszichológus
Dobrovits Mihály orientalista
Yilmaz akinek a szülei választottak feleséget
Kate Thurston új-zélandi utazó
Aman Sethi újságíró
Toni Morrison író
Karafiáth Orsolya költő
Bucsi Orsolya grafikus (Budapest)
Su-jin és Young-chae koreai televíziósok
Emily Bronte az Üvöltő szelek szerzője
Stanislav Lem a Kiberiáda szerzője
Szüsz-Szatmári Réka korrektor
Anna egyetemi hallgató (alias Röné Deszkártesz)
Boldogság-koktél négy világ, egy attitűd
Mihály László újságíró
Kelemen Zoltán informatikus
Kurt Vonnegut író
Karácsonyi Zsolt költő
Sarvadi Paul Kolozsvár
A hegyi beszéd részlet
Tenger Iván Budapest
Mild Zsuzsa informatikus
Sógor Csaba lelkész, RMDSZ-szenátor
Csillik Iharka csillagász
Vígh Zsuzsa diák
Szabó Márta virágárus, Kolozsvár
Áron deszkás
D. Á. képzőművész, Budapest
Thomas Bernhard író
W. SOMERSET (részlet)
Mit kérnének a gyerkőcök az angyaltól
Müller Péter író
Petri György: Mosoly (vers)
Machiavelli
Erőss Zsolt hegymászó
Lázár Ervin író
Susan Sontag: Halálkészlet (részlet)
Körvélyessyné G. Júlia édesanya, nagynéni, keresztanya
A. Gergely András filozófus
Giacomello Roberto, a Csíki Játékszín színésze
Bungie-jumpingolók 2003. augusztus 23.
Kató Béla református lelkész és civil harcos
Kovi pornófilm- rendező
Hermeczi Zsolt Krisna-hívő szerzetes
Mácsai Pál színész
Soós Róbert, filozófia szakos hallgató
Milan Kundera, A lét elviselhetetlen könnyűsége
László Noémi költőnő
Márkus Barbarossa János hangszerkészítő, régiségkereskedő, irodalomszervező
Egyed Emese, irodalomtörténész, költő
Douglas Adams, Galaxis Útikalauz stopposoknak
Boros Zoltán, az RTV magyar adásának volt főszerkesztője
Székely István, a romániai státusirodák vezetője, Kolozsvár
Szilágyi Zsolt, Bihar megyei képviselő, a Reform Tömörülés alelnöke
Németh Zsolt, Fidesz-es országgyűlési képviselő
Szász Jenő, Székelyudvarhely polgármestere
Kardos M. Róbert színművész, Kolozsvár
14 éves gyerekek
Farkas Beáta Amerikából
Demény Péter költő, publicista
Zsigmond Márton képzőművész, pedagógus, tanfelügyelő
Somlyó György költő, Bp.
18 éves diákok
Fodor Sándor író, publicista
Barabás Balázs ProTV-tudósító, a Számítástechnika.hu szerkesztője
Mundruczó Kornél, filmrendező, Bp.
dr. Csedő Csaba István polgármester, Csíkszereda
Detlef Linke, agysebész, neurofilozófus
Székely Melinda, bölcsészhallgató, Kolozsvár
Nagy Benedek, a Vallásügyi Államtanács tanácsosa, (Csíkszereda-) Bukarest
Kovács András Ferenc, költő
Lohinszky Loránd színművész, Marosvásárhely
Kelemen Örs Csongor képzőművész, Csíkszereda
Ady Endre Absolon boldog szégyene c. verse
Mátray László színész, Sepsiszentgyörgy
Woody Allen
Jánosi Antal képzőművész, Csíkszereda
Szt. Ágoston egyházatya
Selyem Zsuzsa irodalmár
Székedi Ferenc újságíró, publicista
R. L., rendőr
Szilágyi Mihály filozófus
B. Mária, 76 éves
T. Sz. Matild néni, 73 éves
Márdirosz Ágnes színésznő, Csíkszereda
Michele (47), tébolyult
Zudor János legújabb kötetébõl
Barabás Olga színházi rendező
Szilágyi István író
Szilágyi Kinga és Csomós Tamás informatikus házaspár
Lázár István mérnök-menedzser, Csíkszereda
Jungel Klára iskolaigazgató, Csíkszereda
Jorge Luis Borges költő, esszéíró
Popper Péter pszichológus, Budapest
Komlósi Gábor sportriporter, a Komlósi Oktatási Stúdió vezetője
Kukorelly Endre költő, író, Bp.
Szabó Tibor, a Figura Színház igazgatója, Gyergyószentmiklós
Rosmer és Rebekka párbeszéde Ibsen Rosmersholm c. drámája alapján
Ficzere Gabriella gyógyszerész-hallgató, Szlovákia
10-11 éves gyerekek
Bárdos Deák (Kamondi) Ágnes énekesnő (most Ági és a fiúk), Bp.
Emile M. Cioran (A világ egyensúlya)
Friedrich Nietzsche (A boldogság tenyészete)
Cristi Marosvásárhelyről, nyugati autókkal kereskedik
Horváth Andor, irodalmár, docens, BBTE
Esterházy Péter író, Budapest
Bartha János 83 éves parasztköltő (Olasztelek)
Gáspár István énekművész (Bp.)
Kötő József színháztörténész
L.M. hajléktalan (Bp, metrólejáró)
A főszereplő Fritz Lang Dr. Mabuse, a játékos c. némafilmjéből
Kovács Levente színházi rendező
Brassói Lapok
Kántor Lajos irodalomtörténész, szerkesztő
György Attila prózaíró és szerkesztő
"A macska" folyóirat
Pascal Bruckner esszéista és regényíró
Ségercz Ferenc népzenész és hangszerkészítő
Széles Anna színésznő
Toldi Levente mozdonyvezető
Anita Garaczi László Fesd feketére c. drámájából
Gáspárik Attila, az Audio-Vizuális Tanács tagja
Bocsárdi László és B. Angi Gabriella színházi rendezõ ill. színésznõ
Dózsa Karola, a Music Pub vécésnénije
Bartalis Gabriella színésznő
Egyed Péter filozófiatörténész, író
Sas Péter művelődéstörténész
Szilágyi N. Sándor kognitív nyelvész
Klein Levente amerikai olvasónk
dr. Veress Albert pszichiáter
Farkas Zsolt irodalomkritikus, esztéta, író
Eckstein Péter szenátor
Charlie (Horváth Károly) rockénekes
Elekes András lelkipásztor
Lászlóffy Aladár költő
Gücü, alias Boda Szabolcs KMDSZ-elnök
Orbán János Dénes költő, író
Elekes Sándor programozó
Kovács Péter RMDSZ kampánystáb-elnök
Panek Kati színésznő
dr. Péntek János nyelvész







24 óra hírei 24 óra cikkei
HIRDETÉS