Gryllus Dániel, Gryllus Vilmos és Szalóki Ági

Jiddis népdalokból álló összeállítást adott elő vasárnap a Kolozsvári Állami Magyar Színházban Gryllus Vilmos, Gryllus Dániel és Szalóki Ági, volt egyszer volt egy kis zsidó címmel Altatódalok, szerelmes énekek és vidám dallamok egyaránt felcsendültek pengetős és fúvós hangszerek kíséretében, de sehonnan sem hiányzott valamilyen jellegzetes zsidó elem, legyen az egy név, a rabbi, a kaddis vagy egy tipikus dallamfoszlány. Ezek a népdalok ugyanúgy szólnak táncról, szerelemről, házasságról, kisgyermekről, természetről, mint bármelyik másik nép énekei.

A koncert után az előadóhármas mindegyik tagjának feltettük a kérdést: mi teszi Önt boldoggá?


Szalóki Ági

A zene. A zene nekem egy olyan kifejezési eszköz, egy olyan kommunikációs eszköz, amellyel az életem minden szakaszában, minden állapotban, mindenféle szituációban megoldást tudtam találni a magam számára, és úgy veszem észre, hogy mások számára is. A zenén keresztül békét tudok találni és harmóniát. Olyan transzcendens dolgokkal tudok találkozni, amelyekből energiát merítek, hogy az élet más területein, amikor nem zenével kell kifejeznem magam, akkor hozzá tudok nyúlni ezekhez az energiákhoz, és így tudok békét teremteni magamban.


Gryllus Dániel

Általában a boldogság valaminek a pozitív hozadéka, úgyhogy nagyon sok minden boldoggá tesz. Nem egy dologhoz kapcsolódik, hanem valami pozitívhoz az életemben, amikor aztán a boldogság beáll. Nagyon sokan, amikor például az olimpiai bajnokságot megnyerik, azt mondják: „olyan boldog vagyok.” Én azt hiszem, ők inkább örülnek. A boldogság kicsit hosszasabb állapot. Ez lehet a reggeli napsütéstől kezdve a teliholdig vagy egy jó pohár borig, amikor az ember egy ráadást kap, valamiféle boldogság-érzést. Azt mondják, hogy a boldogság egy hormon, ami az emberben néha följön, néha lemegy. Nem lehet azt mondani, hogy egy életen keresztül boldog vagyok, ez inkább hangulat.


Gryllus Vilmos

Boldoggá tesz a kisfiam, meg a kislányom, az egész családom, az, hogy vannak. Boldoggá tesz az, hogy olyan hivatást találtam magamnak – még csak azt sem mondhatnám, hogy választottam, hanem hivatásom lett inkább – amiben én nagyon jól érzem magam, és jól tudom, a visszajelzésekből és másból, hogy rengeteg embernek szerzek örömöt. Mivel olyan mesterség az enyém, amely azonnali visszajelzést tesz lehetővé – én muzsikálok, ők pedig örülnek, és ezt látom – ez egy folyamatos feltöltődés is, sokszor gondolok erre hálásan. Azt hiszem, ez a kettő együtt. Sok minden tesz boldoggá, egy szép virág, vagy egy szép madár is, de talán mégis ez a kettő a legfontosabb.