Az a gyanúm, hogy olyan választ kéne adnom erre a kérdésre, amiben valami újat mondhatok a többi emberhez képest, de ez elég halvány illúzió. A boldogság szónak egy kicsit súlyosabb értelemvonzata van, mint az örömnek, évek távlatában lehet érvényes, míg az öröm nem ennyire perspektivikus, illékony állapotot jelent inkább.
Persze, lehet árnyalni az öröm és a boldogság közötti különbségeket, de úgy gondolom, aki nem bonyolítja el túlságosan a dolgokat, és az emberek többsége ebbe a kategóriába tartozik, annak ez a kettő nagyon szorosan együtt van.
Ebben az értelemben nekem, mert én is ide tartozónak gondolom magamat, boldogság, ha kijön a deszkában egy új trükk, ha jó lesz egy mozdulat, de nem feltétlenül a tökéletesség szempontjából – annyi más szempont is létezik ebben a dologban, például a humoré!
Boldog vagyok, ha sok a szabadidőm, ha szabadnak érzem magam, ha elmegyek hétvégenként koncertekre a barátaimmal. Meg boldoggá tesz, ha legalább napi három órát internetezhetek. Ha autót vezetek. A pénzt mondtam már? Nem? Akkor a pénz is, eléggé meghatározó módon. Hát, nagyjából ennyi.