Mild Zsuzsainformatikus
A rovatot 2000-2002-ben Zsigmond Andrea vezette Mi teszi Önt boldoggá?Minden helyzetben megtalálom, aminek örvendek és ami boldoggá tehet. Egyszerûen úgy érzem, tényleg boldogan élek. Alapvetõen olyan ember vagyok, aki képes boldog lenni, mindennek örvendeni és megtalálni mindennek a jó oldalát. Nem is tudom, hogy a betegségen kívül van-e valami, amiben nem látok olyasmit, ami boldoggá tehetne. Még a rossz hírekben is. Például most a munkahelyünk megváltozott, megszûnt egy jól fizetett, kényelmes állásom és ettõl én olyan boldog voltam, hogy végre, akkor most azt fogom csinálni, amit jobban szeretnék és ami megelégedéssel tölt el. Minden reggel úgy kelek fel, ezzel a gondolattal kezdõdik a napom, hogy ma vajon minek fogok örvendeni. És mindig találok valamit. De örvendek egy ilyennek, hogy valakivel találkoztam – általában minden helyzetnek örvendek, mert minden helyzetnek a jó oldalát nézem. Ha feljön hozzám a barátom, milyen jó, mert akkor zenét hallgatunk este, ha nem jön fel, akkor pedig szintén milyen jó, hogy egyedül vagyok, mert akkor megnézem azt a krimit, amit õ nem nézne, cigarettázhatok az ágyban, amit máskor nem tehetnék, tehát nagyon boldog vagyok mind a két esetben. Tegnap történt az is, hogy a fiam nem tudott eljutni az országos tantárgyversenyre, amivel bejuthatott volna az orvosira, mert nagy esélye volt nyerni, erre én azt mondtam: nem baj, legalább akkor a felvételin megmérettetik. A kislányom azt kérdezte, hogy mit tesz majd, ha nem fog bejutni, milyen mérges lesz akkor, nem baj mondtam, akkor megy jövõre a barátnõjével és legalább kollégák lesznek. Minden helyzetben megtalálom azt, aminek örvendek és ami boldoggá tehet. Egyszerûen úgy érzem, hogy tényleg boldogan élek. – Van-e boldogsághierarchiád, a boldogságaid között vannak-e fokozati különbségek? Igen, van, amikor a gyerekeimnek sikerül valami, ez tesz a leginkább boldoggá. De magamat illetõen is, amikor sikerül valami, amire nem gondoltam, vagy hirtelen valami jót teszek, ami nem is jutott eszembe, ami nem szándékos, hanem véletlenszerû, akkor is olyan boldog vagyok, hogy ahogy megyek az utcán, eltölt az öröm, hogy ma milyen jó napom volt. De általában, általában én úgy érzem, hogy elégedetten és boldogan élek. – Mit gondolsz az emberiség boldogtalanabbik felérõl? A boldogság típus, karakter kérdése is? Nálad ez stratégia vagy adottság? Bizonyos értelemben stratégia, de ha nem ilyen lenne a természetem, akkor ez a stratégia nem mûködne. Arra születni is kell, hogy az ember képes legyen megelégedni, tehát hogy csomó mindennek örvendjen. Iskolás koromban volt, amikor minden nap azon izgultam, hogy csak ma ne feleljek, mert minden azelõtt való nap vagy olvastam, vagy kirándultam, vagy színházba mentem és mindig így telt el hat óra az iskolában, hogy jaj, csak ma ne, a mai nap teljen el, és akkor holnapra tanulok. És egyszer csak rájöttem, hogy nem lehet egyfolytában azt várni, hogy elteljen egy nap. Minden percben kell legyen valami jó, amit fel kell fedeznem. S akkor – olyan tizenegyedikes lehettem – elhatároztam, hogy minden reggel úgy kelek fel, hogy a történõ dolgokban keresem az örömet... És ez adja az impulzust a felkeléshez. De egészen kis dolgoknak tudok örvendeni: hogy ma valaki meglátogat, vagy arrafele megyek, amerre virágoznak a fák, át a parkon. Egyszer, amikor még tanár voltam, megállított a folyosón egy fiú, aki nem volt tanítványom: ne haragudjak, de minek örvendek én mindig, mitõl ragyog az arcom egyfolytában. És azt feleltem, hogy én úgy szeretem az iskolát. Ez az igazság, hogy iskolás koromban is, és tanár koromban is nagyon szerettem az iskolát. Pedig akkor volt a legnehezebb az életem, mert sok gyereket neveltem egyedül, állandó anyagi gondok közt, de olyan jól éreztem magamat az iskolában, hát akkor annak örvendtem. – Soha nem voltál boldogtalan? De igen, akkor volt ez, amikor úgy éreztem, hogy valakivel kitoltam. Nagyon rossz volt, amikor az elsõ férjemet elhagytam és rádöbbentem, hogy nem olyan volt a helyzet, ahogy én gondoltam, tehát én fontos vagyok neki és tulajdonképpen rosszat tettem. Amikor rájöttem, hogy milyen boldogtalanná tettem õt, akkor nagyon elkeseredtem. Nem tudtam azt a boldogságot élvezni a második férjemmel, mert egyfolytában fájt az, hogy valakinek rosszat okoztam. De egyébként engem a haláleset sem tesz boldogtalanná, ha meghal valaki, akkor arra gondolok, hogy milyen szép ez a Házsongárd, milyen jól fekszik õ benne. Tehát én nem sajnálom azokat sem, akik meghalnak. Azt aki szenved, aki beteg és szenved, azt sajnálom. Abban én nem látok semmi tragédiát, hogy meghalunk. – Átsugárzik a boldogságod a környezetedre? Remélem, hogy igen. A gyerekeim látják, hogy mindennek lehet örvendeni, nincsen olyan rossz helyzet, amit ne lehetne korrigálni, minden rossz helyzetben van valami jó, ténylegesen, mindenben. Amikor nem volt semmi pénzünk, abban az volt a jó, hogy másként nevelõdtek a gyermekeim: megtanultak dolgozni, becsülni a pénzt, mást, intellektuális dolgokat értékelni, mert nyilván valamit jobban kellett értékelni, és mi a pénzhiányról az adottra helyeztük a hangsúlyt. Az optimizmusom egyértelmûen kihat a környezetemre, szeretnek velem lenni a kollégák, mert biztatást ad nekik a dolgokba vetett hitem. Igen, én úgy érzem, a hitem, hogy mindent tovább lehet vinni, hogy nincs kétségbeejtõ helyzet, kihat a környezetemre. – Mi a titka, a hajtóereje állandó boldogságodnak? Édesapám volt ilyen optimista. Õ volt az, aki hitt abban, hogy a dolgoknak alapvetõen jó folyásuk van. Ez nekem természeti és magatartásbeli örökségem is. Mindamellett rájöttem, hogy mennyivel könnyebb így az életem. A múltkor találkoztam az utcán egy nõvel, aki valamilyen piramis-dolgot reklámozott, és elhalmozott ilyen kérdésekkel, hogy meg vagyok-e elégedve a munkahelyemmel, a fizetésemmel, és egyáltalán, az életemmel. Mondtam, nagyon. De hát mégis, itt minden jó, kérdezte; igen, nekem minden jó. Szegény, nem tudta azt mondani, hogy na, pedig akkor ezen segítünk, itt van az Amway, például. Egészen meglepõdötten, lebénultan állt velem szemben, hogy nem talál egy kis fogódzót a nagyobb boldogsághoz. Pedig mindig voltak és vannak gondjaim. Amikor leesett a gyerekem a negyedik emeletrõl, azt mondtam, milyen jó, hogy csak a lába tört el, és ez a baleset egyben figyelmeztetés is volt arra, hogy rá jobban kell vigyáznom. Amikor az édesanyám hosszas betegség és egyhónapos ágybanfekvés után meghalt, azt gondoltam, hogy neki ez volt a jobb, mert õ igazán nem akart volna ágyban feküdni; amikor édesapám ebéd közben a szívéhez kapott, akkor azt mondtam, hogy igazán szépen halt meg, így szeretnék én is. Úgy éreztem, hogy hosszas, de nem keserû betegségük után a hirtelen halál a lehetõ legjobb volt számukra. – A szenvedésnek, boldogtalanságnak, betegségnek nincs helye az életedben, nem tulajdonítasz nekik jelentõséget? Én a betegségekrõl nem veszek tudomást. Húsz éves koromban azt mondták, hogy agydaganatom van, mert a szemfenéken láttak valamit. Ez nem létezik, mondtam, ilyen nekem nincs, és többet egy orvoshoz sem mentem. És ötven éves vagyok, eléggé eleven ellenbizonyíték. A gyerekemnek azt mondták, hogy asztmás, én megnéztem, ez nem asztmás, többet nem vittem az oltásokra, nem is volt asztmás. Betegségtudat sincs bennünk, egyikünkben sem. Én úgy érzem, nem fázom, mert nem akarok fázni, nem vagyok fáradt, mert nem is gondolom, hogy megtehetném, hogy most fáradt legyek. – A boldogtalanság tehát egy olyan dimenziója az életednek, ami nincs is igazán. Igen, ez pontosan így van. Amikor az elsõ férjem másodjára is megnõsült, megszûnt az egyedüli boldogtalanság-forrás az életemben. Válaszoltak még:Berecz András mesemondó, népmesegyűjtő Vujity Tvrtko riporter Tamás Gábor énekes Halász Judit színész Budapest Bár Farkas Róbert zenekarvezető Horia Roman Patapievici filozófus Szemerédi Endre matematikus Nyáry Krisztián irodalmi szerelmeskönyv szerzője, "hobbi irodalomtörténész" Charly és Pitchin Dirtyphonics Baricz Gergő énekes Závada Péter és Havas Patrik Akkezdet Phiai Péterfy Bori énekesnő Mogács Dániel humorista Mága Zoltán hegedűvirtuóz Bangó Margit magyarnóta-énekes Till Attila filmrendező, műsorvezető Gryllus Dániel, Gryllus Vilmos és Szalóki Ági zenészek Garaczi László író Kőhalmi Zoltán humorista Janklovics Péter humorista Nádas Péter író György Péter író, esztéta Albu István rendező Mezei Gabriella színésznő Szilasi László író, kritikus, irodalomtörténész Parti Nagy Lajos író, költő Bagdy Emőke boldogságpszichológus Sandro zenebohóc Krasznahorkai László író Gergely Tibor óvóbácsi Bálint Rezső harsonaművész, zenekarvezető Jankovics Marcell rajzfilmrendező, grafikus, kultúrtörténész, író Esterházy-Dés alkotópáros Gyerekek, szülők, nagyszülők karácsonyról és nemcsak Szarka Gyula és Tamás, Ghymes zenekar Majorosi Marianna a Csík Zenekar énekesnője László Beáta fiatal divattervező Francis W. Scott (alias Bíró Szabolcs) szlovákiai író, énekes, optimista Mihalkó Gyula kalapkészítő mester Laurent Maindon rendező, költő, világutazó Schäffer Erzsébet író, publicista Tamaka dj, kisherceg Angele Diabang Brener szenegáli filmrendező Miqueu Montanaro vándorzenész Szipál Márton fotóművész Harry Tavitian zenész, zeneszerző Csókolom az együttes tagjai Muuuvi-csapat a rövidfilm-fesztivál szervezői Goger Attila műrepülő Hbib, Abdul, Rahma és Arabdul tunéziai kereskedők Hubay Miklós író, műfordító a sZempöl zenekar tagjai Ricardo spanyol freelancer Hot Jazz Band jazz-zenekar Ana Bojan a macska- és irodalombarát restaurátor Dj Vasile lemezlovas Kiss Tibor énekes-gitáros Max sármos és ínyenc olasz üzletember Heinrich Böll író Yonderboi (ifj. Fogarasi László) zenész Keleti András és Szinovszki Márton a Colorstar zenekar tagjai Jaime de Angulo indiánokat kutató antropológus dr. Juan Antonio Vallejo-Nágera pszichiáter Csáth Géza író, orvos Desmond Morris viselkedéskutató Kis kínai nem érti a nagy kereszténységet Detlef B. Linke neuropszichológus Palotai Zsolt lemezlovas Jung a pszichológus Dobrovits Mihály orientalista Yilmaz akinek a szülei választottak feleséget Kate Thurston új-zélandi utazó Aman Sethi újságíró Toni Morrison író Karafiáth Orsolya költő Bucsi Orsolya grafikus (Budapest) Su-jin és Young-chae koreai televíziósok Emily Bronte az Üvöltő szelek szerzője Stanislav Lem a Kiberiáda szerzője Szüsz-Szatmári Réka korrektor Anna egyetemi hallgató (alias Röné Deszkártesz) Boldogság-koktél négy világ, egy attitűd Mihály László újságíró Kelemen Zoltán informatikus Kurt Vonnegut író Karácsonyi Zsolt költő Sarvadi Paul Kolozsvár A hegyi beszéd részlet Tenger Iván Budapest Mild Zsuzsa informatikus Sógor Csaba lelkész, RMDSZ-szenátor Csillik Iharka csillagász Vígh Zsuzsa diák Szabó Márta virágárus, Kolozsvár Áron deszkás D. Á. képzőművész, Budapest Thomas Bernhard író W. SOMERSET (részlet) Mit kérnének a gyerkőcök az angyaltól Müller Péter író Petri György: Mosoly (vers) Machiavelli Erőss Zsolt hegymászó Lázár Ervin író Susan Sontag: Halálkészlet (részlet) Körvélyessyné G. Júlia édesanya, nagynéni, keresztanya A. Gergely András filozófus Giacomello Roberto, a Csíki Játékszín színésze Bungie-jumpingolók 2003. augusztus 23. Kató Béla református lelkész és civil harcos Kovi pornófilm- rendező Hermeczi Zsolt Krisna-hívő szerzetes Mácsai Pál színész Soós Róbert, filozófia szakos hallgató Milan Kundera, A lét elviselhetetlen könnyűsége László Noémi költőnő Márkus Barbarossa János hangszerkészítő, régiségkereskedő, irodalomszervező Egyed Emese, irodalomtörténész, költő Douglas Adams, Galaxis Útikalauz stopposoknak Boros Zoltán, az RTV magyar adásának volt főszerkesztője Székely István, a romániai státusirodák vezetője, Kolozsvár Szilágyi Zsolt, Bihar megyei képviselő, a Reform Tömörülés alelnöke Németh Zsolt, Fidesz-es országgyűlési képviselő Szász Jenő, Székelyudvarhely polgármestere Kardos M. Róbert színművész, Kolozsvár 14 éves gyerekek Farkas Beáta Amerikából Demény Péter költő, publicista Zsigmond Márton képzőművész, pedagógus, tanfelügyelő Somlyó György költő, Bp. 18 éves diákok Fodor Sándor író, publicista Barabás Balázs ProTV-tudósító, a Számítástechnika.hu szerkesztője Mundruczó Kornél, filmrendező, Bp. dr. Csedő Csaba István polgármester, Csíkszereda Detlef Linke, agysebész, neurofilozófus Székely Melinda, bölcsészhallgató, Kolozsvár Nagy Benedek, a Vallásügyi Államtanács tanácsosa, (Csíkszereda-) Bukarest Kovács András Ferenc, költő Lohinszky Loránd színművész, Marosvásárhely Kelemen Örs Csongor képzőművész, Csíkszereda Ady Endre Absolon boldog szégyene c. verse Mátray László színész, Sepsiszentgyörgy Woody Allen Jánosi Antal képzőművész, Csíkszereda Szt. Ágoston egyházatya Selyem Zsuzsa irodalmár Székedi Ferenc újságíró, publicista R. L., rendőr Szilágyi Mihály filozófus B. Mária, 76 éves T. Sz. Matild néni, 73 éves Márdirosz Ágnes színésznő, Csíkszereda Michele (47), tébolyult Zudor János legújabb kötetébõl Barabás Olga színházi rendező Szilágyi István író Szilágyi Kinga és Csomós Tamás informatikus házaspár Lázár István mérnök-menedzser, Csíkszereda Jungel Klára iskolaigazgató, Csíkszereda Jorge Luis Borges költő, esszéíró Popper Péter pszichológus, Budapest Komlósi Gábor sportriporter, a Komlósi Oktatási Stúdió vezetője Kukorelly Endre költő, író, Bp. Szabó Tibor, a Figura Színház igazgatója, Gyergyószentmiklós Rosmer és Rebekka párbeszéde Ibsen Rosmersholm c. drámája alapján Ficzere Gabriella gyógyszerész-hallgató, Szlovákia 10-11 éves gyerekek Bárdos Deák (Kamondi) Ágnes énekesnő (most Ági és a fiúk), Bp. Emile M. Cioran (A világ egyensúlya) Friedrich Nietzsche (A boldogság tenyészete) Cristi Marosvásárhelyről, nyugati autókkal kereskedik Horváth Andor, irodalmár, docens, BBTE Esterházy Péter író, Budapest Bartha János 83 éves parasztköltő (Olasztelek) Gáspár István énekművész (Bp.) Kötő József színháztörténész L.M. hajléktalan (Bp, metrólejáró) A főszereplő Fritz Lang Dr. Mabuse, a játékos c. némafilmjéből Kovács Levente színházi rendező Brassói Lapok Kántor Lajos irodalomtörténész, szerkesztő György Attila prózaíró és szerkesztő "A macska" folyóirat Pascal Bruckner esszéista és regényíró Ségercz Ferenc népzenész és hangszerkészítő Széles Anna színésznő Toldi Levente mozdonyvezető Anita Garaczi László Fesd feketére c. drámájából Gáspárik Attila, az Audio-Vizuális Tanács tagja Bocsárdi László és B. Angi Gabriella színházi rendezõ ill. színésznõ Dózsa Karola, a Music Pub vécésnénije Bartalis Gabriella színésznő Egyed Péter filozófiatörténész, író Sas Péter művelődéstörténész Szilágyi N. Sándor kognitív nyelvész Klein Levente amerikai olvasónk dr. Veress Albert pszichiáter Farkas Zsolt irodalomkritikus, esztéta, író Eckstein Péter szenátor Charlie (Horváth Károly) rockénekes Elekes András lelkipásztor Lászlóffy Aladár költő Gücü, alias Boda Szabolcs KMDSZ-elnök Orbán János Dénes költő, író Elekes Sándor programozó Kovács Péter RMDSZ kampánystáb-elnök Panek Kati színésznő dr. Péntek János nyelvész |
|