Tudod, mi a kérdés: mi tesz boldoggá?
Igazából nem értem mire gondolsz. Arra, hogy mi tesz extatikusan boldoggá, nagyon boldoggá, vagy annyira boldoggá, hogy azt mondjam jól érzem magam a bőrömben?
Beszéljünk arról, mi az első pár dolog, ami először eszedbe jut a boldogságról.
A jó kaja boldoggá tesz, az utazás boldoggá tesz, és a szex és a könyvek is. A kosárlabda, úszás. A repterek is boldoggá tesznek, talán azért, mert a mozgásban levésről szólnak, de igazából nem is tudom miért.
Könyvek?
Főleg a történelmi fikciók, Umberto Eco-tól, Italo Calvinotól.
Van kedvenc reptered?
Kedvenc repterem nincs, de van kedvenc pályaudvarom: Bombayben a Victoria pályaudvar. Ez egy régi gyarmati időkből származó épület, hatalmas, lefegyverzően tekintélyes, mégis van benne valami nagyon romantikus.
Agyilag?
A suliban volt vitakörünk, és nagyon szerettem. Izgalmas volt, hogyan próbálsz meg érveket találni ahhoz, hogy bizonyíts valamit. Nagyon szeretem a filozófiát, például azért, mert olyan kérdésekre próbál válaszokat kreálni, mint amilyen ez is: Mi tesz boldoggá?
Vegyük az alapkérdést: mi az élet értelmé-t. Mit gondolnak erről az indiaiak?
A legtöbb indiai hisz a dharmában, amit kötelességnek lehetne fordítani. Ugyanígy hisznek a karmában, ami olyasmi, mint a nyugatiaknál a sors, persze másképp közelítik meg.
A karma arról a törekvésről szól, hogy az életed folyamán le kell leplezd a látszatot, az illúziót, meg kell küzdj vele, és le kell győzd. Ha eléred, hogy ne hasson rád, akkor újjászületsz a mennyben, ez a muksa. Ekkor az atma, azaz a lelked korlátok nélkülivé válik, az univerzális atma részévé. Mindenkinek van atmája, de van egy hatalmas, mindenütt jelenlévő atma is, ami nem Isten, hanem Istenről szól. Amikor mukshává válsz, az egy extatikus állapot, mert az egész részévé válhatsz.
Melyek azok a pillanatok, amikor a legjobban hiszel a karmában és a dharmában?
Akkor, amikor rosszul mennek a dolgok. Kémiát tanultam, de egy év egyetem után teljesen megutáltam. Ekkor azt mondtam magamnak, fogadjam el ezt a dharmámnak, végezzem el, aztán kitalálok magamnak valami mást – de ezt most fogjam fel kötelességemként.
A karma akkor segít, amikor választanod kell két dolog között. Az egyik például sok pénzzel jár, a másik lelki vagy intellektuális elégtétellel jár, és ha a kármára gondolsz, az segít abban, hogy ez utóbbit válaszd.
Nem vagyok nagyon vallásos, tetteimet nem fontolom meg állandóan a karma és a dharma alapján, de vannak, akik folyamatosan ügyelnek arra, hogy életvitelük harmóniában legyen azzal, amit ezekről a dolgokról gondolnak. Ellenben, amikor fontos döntéseket hozok, én is figyelek arra, hogyan is kellene cselekednem a karma és a dharma szerint.
Isten nem nagyon fontos ebben a gondolatmenetben. A hinduk úgy tartják, úgy kell cselekedned, hogy ne gondolj a hálára vagy nyereségre, és akkor minden úgy alakul, hogy jó legyen a számodra. Ne legyen cél az, hogy jól élj, élj helyesen és akkor a jó élet magától eljön.
Az indiai politikai retorika szintjén hogyan jelennek meg karma és a dharma? Megjelennek-e egyáltalán?
Persze. Gyakran halljuk azt a miniszterektől, amikor egy döntésük várhatóan nem lesz népszerű, hogy a döntést meg kellett hozniuk, mert ez a dharmájuk.
Kik a legboldogabb indiaiak?
Azt hiszem a legszegényebbek, a legszerényebb sorban élők, és persze az egyetemisták.