Ha az ember előre tudja, kiötöl valami szellemeset erre a kérdésre, és mondja, mintha az úgy volna. Mindenképpen a szerelem, a munka, meg a gyerekeim – ebben a háromban minden leírható. A boldogság pillanatnyi dolog, és sok pillanatból összeáll az ember életének boldogsága. De mindig utólag jön rá az ember, hogy volt időszak, amikor tartósan boldog volt. Kosztolányi mondta, hogy a boldogság a szenvedés hiánya – ez egy jó
bon mot, de nagyon nehéz erről a dologról beszélni.
Adott esetben bármi lehet, egy hajnali mezőt látni, vagy például az, ha az ember a tengert nézi. Többen mondták, hogy akik a tenger mellett laknak, tovább élnek, mert levegőt látnak és vizet. Ha az ember gyakorolhatja azokat az alapértékeket, amelyek számára fontosak, akkor boldog tud lenni – persze nem minden nap, és nem éjjel-nappal.
Az ön alapértékei tehát a munka, a szerelem, a gyerekek?
– Nagyon egyszerű: azt gondolom, hogy munka nélkül semmi nincs a világon. A munkám nagyon fontos, mert szeretem csinálni, mert ezzel vagyok összenőve – nem is merül fel, hogy mi lenne, ha nem csinálnám. A szerelem meg a szabadság a legfontosabb értékek az ember életében, és össze is függnek valahol: a szerelemre való képesség mindig szabadság, és a szabadsághoz való képességhez kell, hogy az ember bizonyos fokig endorfinizálódjon. És van három kisgyerekem, őket látva az ember boldog.