Kőhalmi Zoltán humoristát a kolozsvári 8. Humorfesztivál gálaestje után, a színfalak mögött csíptük el.
Mi tesz téged boldoggá?
Igazán a családom tesz boldoggá. Az emberek valószínűleg összekapcsolnak engem a boldogsággal, hiszen a színpadon nevettetek, ők pedig nevetnek. A fellépések folyamata azonban úgy néz ki, hogy előtte lámpaláz, utána aggodalmaskodás azért, hogy vajon jó voltam-e. Most is azt kérdeztem a többiektől, hogy nem kellett volna-e még mondanom valamit a végén. Az a kis időszak közben a színpadon egészen jó, mert előtte és utána már aggodalmaskodás van. Az igazi boldogság mégis a család, vagy netalántán, ha valamit viccesnek szánok és nevetnek is rajta, az nekem sem rossz, ezt be kell látni.
Meséltél sokszor a családodról. Próbálsz humorosan hozzáállni a gyerekneveléshez?
Szerintem nem lehet humorosan nevelni a gyerekeket, próbálok jó hangulatot teremteni, de nem tartom magamat túl jó apának. Azt hiszem, hogy általában egy önsorsrontó, erőlködő, küszködő ember vagyok, sose vagyok megelégedve magammal semmilyen téren. Elég sokat vagyok úton és távol a gyerekektől, amikor együtt vagyunk, akkor szeretem intenzíven tölteni velük az időt, játszani velük. De lehet, hogy többet érne nekik, hogy ha lenne egy apukájuk, aki minden nap besétál a gyárba, az estéket pedig együtt töltik.
Tehát a családi életben inkább komolyabb vagy...
Annyira komoly sem vagyok, de az emberek szeretik feltételezni, hogy egy humorista mindig viccel. De minden szakmát emberek csinálnak, úgyhogy vannak rossz pillanatai is egy humoristának. A család pedig nem csak akkor lát, amikor színpadon vagyok, hanem mindig. Napi 24 órában pedig nem lehetek vicces, úgyhogy minden tiszteletem a családomé.
Hogyan tudod megállni, hogy soha ne beszélj csúnyán a színpadon?
Szerintem az életben sem szép dolog csúnyán beszélni. Mindenki csúnyán beszél, úgyhogy mi abban az extra, ha valaki ezt követi? Maximum kisgyerekek hiszik azt, hogy ez jó lehet. Színpadon pedig egyenesen üldözöm a csúnya beszédet, nehogy már azon nevessenek a közönség, hogy nahát, a fellépő is ki merte mondani azt a csúnya szót. Mindig aggódnék, hogy a poénon, vagy a csúnya szón nevettek. Szerintem mindent el lehet mondani szépen is.
Mi volt a legrosszabb vicc, amit valaha hallottál?
Hú, nem tudom, a Hahota magazinban kell keresni, ott voltak régen, meg a női rejtvényújságokban vannak nagyon rosszak, de ezeket törli az agyam, nem tudom megmondani.
Mi volt a legjobb poénod, ami a legnagyobb sikert aratta eddig?
Ezt nem én döntöm el, ne haragudj. Ítélje meg bárki, aki nem én vagyok.
Beszéltél a találmányokról. Neked milyen találmányok könnyítenék meg az életed?
Azt hiszem, hogy a térkapu, arra nagyon régóta vágyom már. Öt perccel a kezdés előtt még otthon ülnék Budapesten, amikor szólnának, hogy Zoli, szedd már össze magad, mindjárt Kolozsváron vagy, és akkor csak így itt lennék. Mondjuk lehet, hogy akkor utánam jönne az asszony is, úgyhogy meglátjuk, mennyire lenne ez jó megoldás.
>> 8. ERDÉLYI HUMORFESZT -- Hogyan nevettetek a stand-uposokon? >>