Szex, a jó kaja, jó borok, mosolygó emberek, az írás, őrültségek, skateboard, snowboard, szörf, motorbicikli – minden, ami élvezet, az élet, általában.
Mi tesz titeket boldoggá?
Pitchin és Charly, egymás szavába vágva: Sok minden, először is a zene – az, hogy a világban bárhol, különböző embereknek zenélhessünk, meg általában a zenekészítés. Aztán még a szex, a jó kaja, jó borok, mosolygó emberek, az írás, őrültségek, skateboard, snowboard, szörf, motorbicikli – minden, ami élvezet, az élet, általában.
És milyen típusú zene tud boldoggá tenni – amellett, amit játszotok?
Charly: Négyen vagyunk a bandában, és mindegyikünk más-más zenei hatásokkal érkezett; igazából gyerekkorunk óta benne vagyunk a zeneiparban. Van, aki metálbandában kezdte, gitárral, más hiphoppal vagy funkkal, blues-zal. A mi zenénk azért annyira gazdag, mert minden hatást belefoglalunk. Minden zene boldoggá tesz. Reggel felkelek és Metallicát vagy Jamiroquait hallgatok, vagy éppen Frank Sinatrát, bármit. A hangulattól függ vagy attól, hogy mennyit aludtam éppen.
Pitchin: Igen, ez nagyon személyes, tudok nagyon sötét heavy metalt hallgatni reggel, ha úgy van kedvem.
Akkor nincs is olyan, amit utálnátok?
Charly: De, én a tangóharmonikát. Franciák vagyunk, de akárhányszor meghallok egy tangóharmonikát, iszonyat felhúz.
Mi az utolsó könyv, amit olvastatok, és igazán jó kedvetek lett tőle?
Charly: Leszámítva az ilyen geek, számítógépes zenéről szóló könyveket, Steve Jobs életrajzát olvastam mostanában. Fantasztikus pasas volt, annyi mindent tett, és nem ismert lehetetlent. Igazából ezt csináljuk mi is a Dirtyphonicsban: valaki azt mondja, nem lehet ezt a két zenét összemixelni, de mi mégis megtesszük. Igazi reveláció volt ez a könyv.
Pitchin: Én nem olvasok.
Mondjuk híreket se?
Pitchin: Nem. Jó na, egy keveset az interneten.
Azt elolvassátok, amit rólatok írnak?
Charly: Néha igen, nyilván nincs időnk elolvasni mindent, de annyira nem koncentrálunk a kritikákra. Jó olvasni, amikor az emberek örülnek annak, amit csinálunk, a gyűlölködésekkel nem foglalkozunk.
Meg tudnátok nevezni egy apró mozzanatot ebből a napból, amitől szebb lett számotokra?
Charly: Nincs jobb annál, amikor idejövünk egy országba, amit nem ismerünk, belépünk a fesztiválra és érezzük ezt az energiát, amit most is. (kimutat a nagyszínpad felé.) Ez a pillanat, amikor kiléptünk a kocsiból, és hallottuk, hogy ilyen sok ember együtt üvölt a zenével.
Az interjú a Félsziget fesztiválon készült. Kérdezett: Rácz Tímea