Mint minden embert, a pénz. (nevet) A pénz, a nyugodt élet... Faluról ingázok, s nagyon nehéz falun. A férjem el volt zárva három és fél évet, úgyhogy rá is vagyok szorulva a pénzre... (egy fiatalemberhez) Închide usa si du-te linistit. Nu-mi da bani, tu ai mai fost de trei ori. Te cunosc. (vissza) Ugye az ember mindent megtesz, de hát... Én, az a helyzet, ha valaki kér, hogy nincs pénzem, tessék beengedni, én akárkit beengedek, és azt megkapom a Jóistentől. Nagyon sokat számít. Hányszor jönnek ide a gyerekek, adok egy-egy szelet kenyeret, ha éhesek, pedig nem is ismerem őket. Máskülönben én már három éve itt dolgozom, úgyhogy ismerem a fiatalokat... Itt kikapcsolódik az ember, ez csak jó. Még mondunk egy-egy viccet egymásnak, meg hülyéskedünk, meg jókat kacagunk...
Idegeskedéssel is jár a dolog, persze. Egytől arrafele már jönnek a részegek, egyik, ha kell, még az ölömbe is hányik, meg utána a sok mucsok meg piszok, nem adnak egy szikra respektet az idős kornak. Mikor józanok, akkor még igen, de mikor részegek... Úgyhogy nagyon nehéz munkahely, nem akárki tudná megszokni.
Én nagyon kivagyok, én voltam nyugdíjazva is idegileg, s annyit megtanultam, hogy az életet úgy kell venni, ahogy van, minden pici boldogságot észre kell venni, mert ha nem veszed észre, akkor nagyon nehéz. És bízni a Jóistenben, ez a legfontosabb. Istenfélő lenni, nem káromkodni, nem gúnyolódni egyik a másikon. Mert a Jóisten visszarendeli. Úgy van, hogy máma nincs és holnap van. Mindig kirendeli.
A helyzet az, hogy én vagyok a családfő; ha könnyen venném, ülnék otthon, és nézném a szeriálokat. A férjem még nem dolgozik, most jött ki a börtönből, én innen küldtem a csomagokat neki, s mivel hogy most került ki, akár ha akarna is, nem tud alkalmazkodni sehová. Ez van. Most itthon van, irtó nagy türelmem kell legyen vele, mert ki van borulva idegileg. Ha nem lennék türelmes vele, csak a vita lenne, a veszekedés, s azzal nem ér semmit az ember, amúgy is nehéz az élet.
Az a legfontosabb, hogy mikor az ember hazamegy, nyugodtan várja valaki, s kedvesen fogadja. S akkor nem idegeskedsz, hogy jajistenem vajon hogy lesz, vajon mi lesz. Egy nőnek az számít a legtöbbet, hogy szeretettel meg barátsággal fogadja a férje. Meg a gyereke; meg hogy nyugodt élete legyen. Én is ki vagyok idegileg nagyon, a munkahelyen meg otthon meg az ingázás meg minden, nehéz, a mai életben minden nehéz. Ha egy annyit is boldogságnak vesz az ember, hogy egy jót kacag, az is sokat számít.(nevet)