Absolon boldog szégyene
Csigás hajam,
Fényes hajam, barna hajam
Lobog a szélben.
Rohanok, rohanok,
Fekete paripán,
Én, ifjú isten,
Ura erőnek,
Ölni gyáva cenkeket.
S horkanva, óh, jaj, kiugrik
Alólam harci ménem.
Fényes hajam, barna hajam
hó-karokra fonódik.
Trombita szól. Most valahol
Vert seregem fut.
Alázva minden.
Meghalt a büszke,
Nagyszerűn kezdett,
Gyönyörű harc.
(Óh, esti szellő,
Lebegtesd vígan
Bizsergő testét a
Megcsúfolt vezérnek
Léda pompás karjain.)